1987. november 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
58
r~ r~ —i í i f 2. BUDAPEST TÁVOLSÁGI ÉS KÖRNYÉ KI A Budapestre tömegközlekedéssel érkező utasszám megoszlása 2.1.1 KÖTÖTTPÁLYÁS HÁLÓZAT KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAI <1984) Az övezet tömegközlekedésének gerinchálózatát a kötött, Tomegkozie . utas/n^ % pályás közlekedési vonalak alkotják. A kötöttpályás közle> A budapesti agglomeráció az ország legnagyobb köziekedé- eszköz kedéssel rendelkező települések száma 29, ezen felül továbsi csomópontrendszere. Budapesten fut össze négy autó- 98 3oo bi 5 települést autóbusz kaocsol a kötöttpályás hálózathoz, pálya, hét első, három másodrendű főút, húsz mellékút és 56 650 oan amelyet a vasútvonalak és az egykori helyiérdekű vasútvoa vasutak nyolc törzsvonala, három fő- és mellékvonala. ° s->tn nalakból kialakult elővárosi vasúti jellegű (hév) vonalak BKV .utóbusz 21.3 együttesen alkotnak. A Budapestről kivezető 11 vasúti voA közúti Duna-hidak elhelyezkedése a fővároson belül és a BKVhév 15-8 nalon naponta átlagosan közlekedő 1200 vonat egyharmatávolabbi környéken egyaránt aránytalan. Budapest hat da a környéki forgalmat szolgálja. A törzsvonalak — a széközúti Duna-hídja a 32 km hosszú fővárosi Duna szakasz 246 238 1000 kesfehérvári kivételével — villamosüzeműek, a többi vonal 7 km-es középső szakaszán épült, déli irányban 16 km dízel vontatásű. Az övezetben összesen 18 vasútállomás és hosszú beépített partszakaszon hiányzik az állandó össze- 17 megállóhely található, köttetés. Budapesttől északra 56 km hosszú Duna-szakaszon nincs híd, dél felé a legközelebbi, vasúttal közös híd 85 km-es távolságban Dunaföldváron található. A Duna-hidak elhelyezkedése és a történelmileg kialakult cent- / rális közút- ill. vasúthálózat következtében jelentős tranzit- . . .. . . . . forgalom halad it a budapesti agglomeráción, amelynek át- »«.mályfohPi™.««lt,hél4i«lon»«M.«!«.,.b«lm^.„k»n«ackl»ml«én 119851 vezetése számos nehézséggel jár és tovább növeli a város " . 1 ....—r 1 . - . b első területeinek közlekedési gondjait. Vonalak és agglomerációs vonalszakaszai egyvágányú kétvágányú összesen villamosított dízel vontatásű 2.1 Tömegközlekedési kapcsolatok Hegyeshalmi V (Keleti pu. - Törökbálint) - 22,4 22,4 22,4 A budapesti agglomeráció tömegközlekedését a MÁV vasúthálózata, a BKV hév vonalai és autóbuszjáratai, a Volán EMtergomi helyközi autóbuszvonalai, valamint a révátkelések bonyo- (Nyugati pu. - Pilisvörösvár) 22,8 - 22,8 - 22,8 lítják le. Az agglomerációs övezetben 28 település fővárosi kapcsolatát a négy tömegközlekedési eszköz egymást ki- Székesfehérvári egészítve látja el. Az övezeten belüli kapcsolatokban az au- (Kelenföld - Tárnok) 19,8 - 19,8 - 19,8 tóbusz közlekedés szerepe a meghatározó. Pusztaszabolcsi A közlekedési pályák hossza a budapesti (Déli pu. - Dunai Finomító) - 31,6 31,6 31.6 agglomerációban (km) (1986) _ .. Szobi Agaiom* A budapesti (Nyugati pu. - Göd felső) - 23.8 23.8 23.8 BudapMten rációi agglomeráció Övezetben területán Veresegyházi (Rákospalota-Újpest-Csomád) 13,2 — 13,2 - 13,2 Főúthálózat 654,5 152.0 806.5 Kötöttpályás Hátvani hálózat 203.1 145,7 348,8 " , _ mAv HÉV (Keleti pu. - Pácéi) - 20,8 20,8 20,8 metró) összesen: 857,6 297.7 1155.3 Ceglédi (Nyugati pu. - Hosszúberek-Péteri)) “ 32-7 32*7 32-7 ~ Az agglomerációs övezet 43 települése kiinduló forgalmá- újszászi nak mintegy 55%-a a fővárosba irányul. A napi egyirányú iRákos_Gvömrői - 18 9 18 9 18 9 forgalontiól 65%-kai részesednek a BKV autóbusz (39%) V ' és hév (26%) vonalai. A Volán forgalma 22%, a MÁV-é pe- Lajosmizsei dig 13%- (Kőbánya-Kispest-Gyál) 12,6 - 12,6 - 12,6 A Budapestre érkező napi személyforgalom 403.738 utas, Kunszentmiklósi melyből 39% (157.500 utas) egyéni, 61% (246.238 utas) (Józsefváros-Taksonv) 24 1 1,8 25 9 25,9 pedig tömegközlekedési eszközzel utazik a fővárosba, juj*v vonalrészek összesen-------------------------------------Í520 244£ 17*1 6*4 A forgalom 43%-a reggel 5—9 óra között érkezik Budapest- L—^——J__________l————L_—____ r e. 14 I
