1987. november 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
54
r r- —1 I ■ _______________________________________________________ 1 . A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ BUDAPEST TERÜLETFELHASZNALASA A főváros és agglomerációs övezete európai összehasonlításban is jelentős agglomeráció. A legközelebbi hasonló r nagyságú agglomeráció Bécs és környéke. A budapesti agglomeráció a kétmillió fős Budapest és a csatlakozó, összesen 0,4 millió fős 43 település térségét foglalja magában. .himravRésat Meg kell jegyezni azonban, hogy több vonatkozásban a budapesti agglomeráció lényegesen nagyobb, mint a hivatalosan annak minősített 43 településes övezet. így például £ tömörvárosiasbaépftés középfokú ellátás szempontjából 66 település tartozik Bu- _ - • dapest vonzásterületéhez: a napi munkaerő vonzás területe ” ro* * pedig még ennél is nagyobb: az ingázók 86%-a másfélszáz ■ csaiédihéza* beépítés településből utazik naponta Budapestre. A főváros az or- | városrész vagy kerületi intézményközpont szág népessége 20%-ának lakóhelye. Második legnagyobb 0 f.jinzthne városrész (maiuk) központ városunkban Miskolcon az ország lakosságának csupán 0 . .. . .. 2%-a él. A budapesti agglomeráció 1670 km2-nyi területé- kerület - központ bői 525 km2-t a főváros, a további 1145 km2 -t az övezet * kerület - központ települései foglalják el. Budapesten található a munkahe- intézmény terület lyek 22%-a, az ipar állóeszközértékének 22%-a, a felsőfokú H zowbeégyazott intézményterület intézmények 80%-a. Az agglomerációs övezetben az ország ipar1eruiet lakosságának 4%-a, a munkahelyek 1%-a található, amely a lakosszámhoz képest igen alacsony arány. közlekedési üzemi terület közmű üzemi terület környezetzeveró hatás miatt érintett terület 1.1 Területfelhasználés és terűletszerkezet g erdőterület Budapest lakóterületeit az alacsony laksűrűségű területek ® v4ro,i köípwk< 2öldf#lul#t nagy kiterjedése jellemzi. A balparti sűrűn beépített város- M üdülőterületek magot - elsősorban a sugárirányú főútvonalak közötti, té- Q zértkertek volabbi területeken — sok helyütt laza, családiházas övezet mezőgazdasági területek veszi körül, ezt követi az egykori elővárosok jórészt kisvárosias övezete, majd a városhatár környékén egy újabb laza ™ családiházas övezet. Ezt a gyűrűs szerkezetet erősítették az természetvédelmi terület újabb lakóterületek is, amelyek korábban a belső családihá- csúszásveszélyei terület zas gyűrű elavult, nagyrészben üres területein, majd a meg- szennyvimikkasztésra tiieimezon terület növekedett város szélén, egykori mezőgazdasági területe- méiyfekvésü terület ken és a peremkerületek átépülő központjaiban létesültek. építési tilalom 10 m-es sév A sugárirányú út- és vasútvonalak mentén lévő környéki te- — építési tiieiom 4o-eo mos sáv lepülések lakóterületeinek fejlődését túlnyomórészt a csa- — építési korlátozás ládiházas területek növekedése jellemezte. _ építési kodétozé. ao m m««^i« Az ipari területek a városközponttól északra és délre a Du- 4 200 m-#*épitési korlátoz* na és a vasútvonalak mentén (Óbuda, Filatorigát, Budaka- Ferihegyirepülőtér zajvédelmi göibéi lász, Szentendre, Angyalföld, Újpest és Dunakeszi, illetve — autópálya Ferencváros, Pesterzsébet, Csepel és Szigetszentmiklós,____________ elsőrendű főút L ágymányos, Albertfalva, Budafok és Százhalombatta) és délkeleti irányban (Kőbánya) alakultak ki és - néhány kivétellel (pl. XVI. kerület Honfoglalás telep) - ugyanitt fej- metróvonal lődtek a közelmúltban is. Miiieniumi fav vonat — HÉV vonal Nagyobb összefüggő zöldfelületek a pesti városmag szélén küiömzinto csomópont (Városliget. Kerepesi temető, Népliget), a szigeteken, a Ró- _ .iriuMrtli mai parton, a budai hegyvidéken, valamint a régi városhatár mentén alakultak ki. A nagykiterjedésű, de lényegében vaaútvonai egyközpontú fővárosban a lakosság ellátásában jelentkező területi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében többfokozatú központrendszer kifejlesztése kezdődött meg. I
