1987. november 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
28
_________ ' ' 1 ►-8I Mindezek mellett az építhető lakásszámot a lakásellátás javítására vonatkozó irányelveknek megfelelően úgy dolgoztuk ki, hogy a telepszerű lakásszám lehetőség szerint a VII. ötéves terv alsó határát közelítse. Az 1988. évi összlakásépítés lehetősége 9,9 ezer, melyből 6530 telepszerűen valósulhat meg. A tanácsi bérlakásszám 1400 db, a fegyveres testületek részére 930 db lakás épül, telepszerű magánerős formában pedig 4200 db. A VII. ötéves tervidőszak hátralévő három évét tekintve — számításaink szerint - a telepszerűen épülő, összesen 23 ezer lakásból 3,7 ezer a tanácsi bér, 2,8 ezer a fegyveres testületek részére épülő, és 16,5 ezer a telepszerű magánerős lakás. A bérlakásszám csökkenését a lakásépítés és -vásárlás helyi támogatásának növelésével és hatékonyabb felhasználásával, továbbá a lakáscserék ösztönzésének fokozásával kívánjuk — a szűkebb ráfordítási lehetőségek közepette - valamelyest ellensúlyozni. Lakásellátási programunk szerint 1988-ban 9500-10000 névjegyzékes igénylő lakáshozjuttatását kellene megoldani. Az e feladatra elosztható lakásalap számításaink szerint, a fővárosi lakásellátás javítására tervezett intézkedésektől várható eredményeket is figyelembe véve, mintegy 3,0-3,5 ezerrel kevesebb. Különösen nagy feszültségekre lehet számítani a bériakásigények kielégítésénél. A csökkenő bérlakásépítés miatt a három és többgyermekes családok kivételével kevesebb gyermekes, illetve fiatal házas , igényét lehet kielégíteni, szűkül a lépcsős cserék megoldásának lehetősége és romlik az ily módon megüresedő lakások minőségi összetétele, ami ellene hat a mobilitás indokolt élénkítésének. A magán és a vállalkozói lakásépítés útján történő lakásho^jutási lehetőségek bővülése a tanácsi elosztású lakások hiányát mennyiségileg részben pótolhatja. Az ismert fizetőképességi problémák miatt azonban ez csak a névjegyzékes igénylők szűk köre számára jelenthet megoldást. Felerősödik az a tár- sadalompolitikailag kedvezőtlen folyamat, mely szerint a szociális-jövedelmi viszonyai alapján hátrányos helyzetben lévő rétegek egyre kedvezőtlenebb anyagi feltételek mellett juthatnak lakáshoz. A lakásfelújítás és korszerűsítés anyagi forrásai nem csökkennek, ellenkezőleg az ÁFA kedvezőtlen hatásainak központi költségvetési támogatással történő részbeni kompenzálásával növekednek. Ennek reálértéke azonban kevesebb az eredetileg előirányzottnál, így elkerülhetetlen a tervezett feladatok vizsgálata, a naturáliák módosítása. Ilyen körülmények között is alapvető a lakosság részéről kezdeményezett, indokolt lakáskorszerűsítési igények kielégítése. f Számításaink során vizsgáltuk a középtávú lakásellátási program - 270 ezer család jobb lakáskörülmények közé jutása — teljesíthetőségét. A jelenleg ismert feltételek mellett jóval kevesebb család lakás- körülményei javulhatnak. Egyidejűleg jelentősen megváltozik a program belső struktúrája és az érintettek társadalmi rétegösszetétele. A növekvő létszámú középiskolás korúak oktatási feltételeinek biztosítása a jövőben is kiemelt feladat marad, az általános iskolai fejlesztéseket azonban csak az ellátatlan lakótelepek kiszolgálásához elkerül- , hetetlen mértékben lehet megvalósítani. 1988-ban biztosítani kívánjuk a középtávú tanterem fejlesztési programban még hátralévő négy új középiskola és egy tanműhely építésének folytatását, valamint a tervezett bővítéseket. Ezáltal 125 teremmel növekszik a meglévő befogadó kapacitás. ifl ■ IP i _ . j
