1987. november 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

152

7~' r~ Ü ”1

I

7. A GYALOGOSFORGALOM ÉS LÉTESÍTMÉNYEI logos utcává indokolt fejleszteni a Váci utca déli részét, a A jelzőlámpával irányított csomópontok ezáma e fBvároeban

Dimitrov tér egy részét, a Királyi Pál utcát, a Nyáry Pál utcát és a Henszlmann Imre utcát. A 4-es metróvonal megépf- 1986 1990 2ooo 2010

Az intenzíven beépített területek növekedése, a lakótele- tésével a Kálvin tér gyalogosforgalmi jelentősége is tovább pék építése és a növekvő közúti és gyalogos forgalom szűk- növekszik. Jeiz6ber«*iez***i

I ségessé teszi a gyalogosforgalmi létesítmények építését, irányított 461 540- 700- 900fejlesztését is. Ahol — vásárlási, pihenési stb. — célokból csomópontok 560 750 1000

rendszeresen nagyszámú gyalogos közlekedik (a Belváros- « » forgalomiránvitáq cc 07ARÁLYO7á^ ben, a városrészközpontokban és a bevásárló-központok- 8-A FORGALOMIRANYITAS ÉS SZABÁLYOZÁS

bán) összefüggő gyalogos létesítmények — gyalogos utcák, FEJLESZTÉSE

utcarendszerek, terek stb. - épülnek. A nagyforgalmú tö- tón forgalomtechnikai okokból indokolt, 55—60%-a a közmegközlekedési eszközök — metró, hév, nagyforgalmú vil- úthálózat fejlesztésével, bővítésével függ össze,

lamosvonalak — megállóiban, ahol az intenzív gyalogosfor- 8.1 Tömegközlekedés galmat a közúttól külön szintben szükséges vezetni, gyalogos alul-, ill. felüljárók létesülnek. E fejlesztések célja első A tömegközlekedés az utazási igényeknek megfelelő vonal- Központi forgalomirányítás sorban a gyalogosközlekedés biztonságának fokozása és hálózaton bonyolódik le. A forgalomirányítás színvonalaegyben a közutak, csomópontok átbocsátóképességének a járművezetővel, a járművel és az úttal (pályával) egyen- A csomópontok száma és a forgalom nagysága szükségessé növelése. Lényeges szempont a zsúfoltság enyhítése, a gya- rangú elemként - döntően befolyásolja a tömegközlekedés tette a központi forgalomirányítás kifejlesztését Budapes- logosok kényelme, a gyalogosokra ható környezeti ártal- minőségét. A forgalomirányítás alapja a gyors és megbízha- ten. mák csökkentése. A létesítmények esztétikai, művészi tó információáramlás, ezért csak technikai eszközök bevoszempontjai is egyre fontosabbak. násával, jelentős műszaki fejlesztéssel javítható. Az egysé- a közúti forgalomirányító központ kezdetben felügyelőAz 1960-70-es években, illetve azt megelőzően épült gya- ges tömegközlekedési forgalomirányítás számítógépes rend- üzemviteli központként és 1985 óta számítógépes forga- logos aluljárók a mai igényeknek egyre kevésbé felelnek szer segítségével valósul meg. Az egy adott vonalon beveze- lomirányító központként üzemel.

meg. Korábban általában kis alapterületű csarnok-, illetve tésre kerülő forgalomirányítási rendszer meg kell hogy fe- 1986. év végéig a fejlesztés első három üteme befejeződött folyosó-rendszerű aluljárók épültek. A kelet-nyugati met- leljen a viszonylat tömegközlekedési hálózatban betöltött és a negyedik ütem kiépítése is megkezdődött. Összesen N róvonal állomásaihoz csatlakozó gyalogosforgalmi létesít- utasforgalmi szerepének. 121 csomópont működik már a központról, elsősorban a

ményekben a megnövekedett forgalom alacsony színvona- Nagykörúton belüli területen.

Ion, torlódásokkal bonyolódik le (pl. Astoria, Baross tér, A BKV hálózaton kifejlesztésre kerülő egységes forgalom- A további fejlesztésre az eddigi üzemi tapasztalatok alap- örs vezér tér). A legkritikusabb helyzetben levő Örs vezér irányító rendszer elemei három csoportra oszthatók: ján kerül sor. A következő évek feladata az, hogy a Nagytéri tömegközlekedési átszállócsomópont forgalmának javí- - járműre szerelt berendezések, körút folytatásaként a Mártírok útján, a Moszkva téren, a

tása érdekében 1990-ben új aluljáró építése kezdődik meg. — útvonalra telepített berendezések. Magyar Jakobinusok terén és az Alkotás úton keresztül,

— központokba telepített berendezések. Budapest egyik legfontosabb körirányú útvonalán záródA legutóbbi időszak gyalogos létesítményei már jobban Az egységes forgalomirányító rendszer kiépítésére három jék a központból irányított lámpák sora. Ebben az ütemmegfelelnek a forgalmi igényeknek (pl. Flórián tér, Marx ütemben kerül sor: ben a Rákóczi út folytatásaként a Hegyalja út négy jelzőtér). A gyalogosok mozgásának megkönnyítése érdekében lámpás csomópontjának bekapcsolása is megtörténik,

az újabb alul-, illetve felüljárók feljáróiban a fix lépcsők /. ütem: Beszédhangra alapozott teljeskörű forga A tervek szerint még 1990 előtt mintegy 250 jelzőlámpa

mellett gyalogos rámpák, vagy - kisebb számban - mozgó- lomirányítás: 1988 fog a központi számítógépről működni,

lépcsők is épülnek. Új gyalogosaiul-, illetve felüljárók a jő- |/A ütem: végállomási irányítás automatizálása A főváros középső területein kívül a külső területeken is

S.Ss”tréb be™ éépS.«k'eAI "• «*»■• Ködolt edetötvitelen .topóid von.ll Irinyi- csomöpon, működik: „ükrtge. .ebit.

désfejiesztes egyéb beruházásai keretében épülnek. Az tás 500 iárműre-1990-91 hogy ott is létesüljenek alközpontok. A számítások szerint

észak-déli metróvonal építéséhez kapcsolódóan 1990-ig tás 500 járműre. 1W0-91. három a(központra |esz MÜkség Egyjk eszak.Budán a

négy új aluljárórendszer létesül, de a Hungária körúttal, ///. ütem: Teljeskörű területi irányítás: 1995. Flórián téren, a másik Észak-Pesten a Hungária körút-M3a Lágymányosi híddal és az M5-ÖS autópálya bevezető sza- as csomópontja térségében, a harmadik pedig Dél-Pesten az

kaszával együtt is épülnek alul-, ill. felüljárók. Az egyes ütemek egymásra épülnek, a legmagasabb szolgál- Üllői út-Határ úti csomópont térségében létesül. Az altatási színvonalat a III. ütem jelenti. Az anyagi lehetőségek központok személyzet nélkül fognak működni, a Kálvin téA Belváros a főváros egyik különösen jelentős területi egy- függvényében indokolt lenne a kiépítés ütemének meg- ri főközponthoz nagysebességű modemekkel, 4 szál veze- sége. Középső harmadában fokozatosan bővült az állandó gyorsítása és a rendszer mielőbbi üzembe helyezése. téken kapcsolódnak.

járműforgalomtól mentes utcákból, terekből, gyalogos át- Az ezredfordulóra - újabb 120-160 csomópont bekötéséjárókból és aluljárókból álló gyalogos zóna, amely egysé- Az operatív irányítási funkciók hatékony végrehajtása és vei - a jelzőberendezések 40-60%-a fog a forgalomirányí- ges közlekedési, városrendezési és építészeti elvek alapján ellenőrzése érdekében a vonalhálózatot fokozatosan irányi- tó központhoz tartozni és az alközpontok telepítése is bevalósult meg. A gyalogosrendszer hiányzó elemei - kisebb tási területekre kell osztani. Ennek központja mindenkor fejeződik, utcák és terek (pl. Kamermayer Károly tér, Vitkovics Mi- egy-egy jelentős csomópont. Távlatban mintegy 20-22

hály utca stb.) — már ma is a gyalogos hálózathoz tartóz- irányítási terület kialakítása szükséges. g A KÖZLEKEDÉS ENERGIAIGÉNYÉNEK

nak és az elkövetkező években átépülnek. A folyamatos ■/cutéci i cuctaoídci

fejlesztés sorén gyalogos utcévé épöl é. . Martinéin tér c^nrfe,rpúÍ

északi oldala, a Fehérhajó utca és a Biermann tér is. A bel- *.2 Közúti közlekedés városi gyalogos rendszer a Kossuth Lajos utcától délre eső

területek fejlesztésével válik teljessé. A Belváros déli részé- Budapesten a jelenlegi közúti forgalom és várható növekenek védelme és fejlesztése érdekében - a középső harmad- dése szükségessé teszi a forgalomirányítás fejlesztését. Az energiaigény csökkentési lehetőségei, tendenciái eltér- ban már kialakult gyalogos rendszer folytatásaként - gya- A jelzőlámpák telepítésének 40-45%-a a meglévő hálóza- nek az egyéni és a tömegközlekedésben.

:■ /|R

1 1

j ^ ■—^^---------------------------------------------- ----------