1987. november 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

150

n' ■

r— i— í I

Uzamanyagtöhő állomé tok fejlesztése----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A kerékpáros közlekedés mértékét alapvetően meghatározik---------------------------------------------------------------r .------------------------------- za a kerékpárút-hálózat fejlettsége. Budapesten a jövőben

t Kerület —--------------- sem várható a kerékpárút-hálózat rohamos fejlesztése,

, töMéllomét kútouktp töMUIIV kútouloW töMéllomit kútoszlop tóWéIIJ kútoszlop/ kerékPárutazá^fö/n?P énékkel

szta. óta. koí lOOOtak. óta. óta. km2 1000 sz,k. M'nd“?k ••jF" ""•J*"**?"* h°?T

^ 2000-ben csak az utazási teljesítmények csekély hányadát

\ , i- qqs «og 3 12 noa •«« fogják kerékpáron lebonyolítani. A kerékpár-közlekedésnek ma és a jövőben egyaránt a hétvégi és szabad idő-forII. 5 24 0,14 0,67 8 38 0.22 0,85 galomban lesz jelentősebb szerepe.

III. 5 23 0,13 0,72 8 40 0,20 0,92 A kerékpáros közlekedés fejlesztése a főváros különböző

| IV. 4 20 041 0.77 6 X 042 040 *é. , kerékpta,v- 4 18 1z84 1,98 4 16 W **78 zás ma is igen népszerű. A vegyeshasználatú utakat, ill.

; VI. 2 10 0,84 033 2 10 034 0jB3 szélesebb járdákat az ottlakók sportolási, szórakozási

VII. 2 11 0.48 0,87 2 11 036 0.70 céMal használják. Az első új lakótelep, alyl kerákpárúthálózatot terveztek a káposztásmegyeri. A meglévő csav***- 5 28 0,73 I*82 8 28 °»73 I*23 ládiházas területeken a kerületi ART-k keretében kerül

IX. 5 20 0,40 1,35 5 20 0.40 1,09 sor a belső kerékpárút-hálózat kijelölésére. Távlatban

X. 7 32 0,22 2,09 7 32 0.22 139 minden - arTa|^ka'™«“ lakót«™l«tön^lKerű megte• remtem a belső kerékpáros közlekedés biztonságos

XL 7 34 0.21 0,74 10 50 030 028 feltételeit.

XII. 2 7 0,07 0,30 5 21 0,19 0,76 ~ A nagyobb összefüggő zöldterületeken, parkokban (pl.

XIII. 7 26 0,52 0,80 9 37 0,67 034 kljeSSSS^ VárOS,'9et) *°r kefUl kerékPánithálózat

L x,v- ® 38 °-50 031 10 44 0,55 0.82 _ A fővárosból kivezető útvonalak mentén — minthogy

XV. 4 23 0,15 1,03 5 * 28 0,19 1,05 a hétvégi szabadidő-forgalom jelentős része a fővárosból

y„. , 1R nftQ nfto , .. nno naA kifelé irányul - kerékpárutakból és kerékpársávokból

XVL 3 16 0,09 0l99 3 16 0 09 0,84 olyan hálózat kialakítása a cél, amely a nagyobb lakóte3 22 °*°5 0,73 4 18 027 038 rőtetekhez is kapcsolódik. A kivezető útvonalak kijelöXVIII. 4 14 0,10 033 6 29 0,18 1,11 lését, kiépítését az agglomerációs gyűrű tervezett fejleszw.w , nw tAn , n_ ,,, tésével össze kell hangolni. A kijelölésre javasolt fonto; 9 ^ 3 19 0,32 1,13 sabb irányok:

XX. 4 18 036 036 6 25 030 031

XXI. 3 16 0,12 034 4 22 0,16 035 — Dunakanyar,

XXII. 3 10 039 0,63 5 22 0.15 130 - Hűvösvölgy, Nagykovácsi,

_ ------------------------------------------------------——-—-■ —1 - —------------------------ — Velencei tó, Balaton,

■ Omeeen:______64________427_______018________030________119________566_______032________036 _ Ráckevei Duna,

~

™“ ’ ~ J—~~ — Alföld (a 4-es és 31-es főutak mentén),

— Dunakeszi, Vác.

Az 1990 és 2000 közötti időszakban a felújítási program a költségvetési kötöttségek miatt - a feladatok rangsoroláaz I.Márvány utcai, XXII. Albertfalvai, III. Mozaik utcai, sa. El kell érni azt, hogy a rendelkezésre álló hitelek a mű- - a Duna-hidak közül jelenleg csak az Északi összekötő

XIV. Fogarasi úti felüljárók és a XX. Gubacsi átjáró mun- szakilag szükséges periódusokban tegyék lehetővé a közút- vasúti hídon van kerékpárút. Az új Duna-hidakon minkéit tartalmazza. hálózat felújítását. denütt célszerű kerékpárút vagy kerékpár sávok kijelölése. A meglevő hidakon - megfelelő kísérleti eredmáAz egyre nagyobb arányban épülő új létesítmények is nő- nyék után - a járdák kerékpározásra alkalmassá tételévelik a fenntartás feladatait: ez a fenntartási módszerek fej- e. KÉR EKPARFORGALOM vei lehet a kerékpározás feltételeit megteremteni,

lesztását is szükségessé teszi. Előtérbe kell helyezni a megelőző jellegű eljárásokat mint pl. a szőnyegezést; azonban _ a belső városrészekben, a Hungária körút ás a Duna

a hagyományos karbantartási és felújítási módszerek fej- a fővárosban csak a helyváltoztatások kis része történik közötti területen a kerékpáros közlekedés biztonságos

lesztását is szorgalmazni kell. kerékpárral, semmilyen utazáscsoportban nem jellemző a megoldása aránytalanul nagy költséggel járna. A belső

kerékpározás. Kerékpározásra alkalmas területek általában városrészekből kiinduló kerékpáros szabadidő-forgalom

Í

A jövőben a megelőző jellegű ás tervszerű fenntartáshoz a dk balparti oldalon vannak: a budai városrészek jelentős — a tervek szerint — a hétvégeken a P*R parkolókat

szükséges előfeltételekről fokozottabban kell gondoskod- rése — a domborzati viszonyok miatt — alkalmatlan a ke- használhatja fordított rendszerben. A belső városrészekni. Olyan új módszert kell bevezetni, amely az úthálózat rákpározásra. Budapesten egy átfogó kerékpár-hálózat bői a parkolókig személygépkocsival lehet eljutni, innen

valós állapotának ismeretében határozza meg a feladatokat, megteremtése nem indokolt, de egyes területeken kialakít- pedig kerékpárral lehet tovább kirándulni.

Ehhez azonban még az állapotjellemzők korszerű, gyors, hatók a kerékpáros közlekedés feltételei.

folyamatos mérésére megfelelő eljárások, módszerek is A jövőben a Hungária körút vonalán kívüli területeken

szükségesek. Budapesten az 1983-84. évi forgalomfelvétel alapján a na- mintegy 40 km hosszban kerülhet sor kerékpárutak kiépípi 2,41 helyváltoztatásból mindössze 0,01 jut a kerékpár- tésére, melyek a főbb üdülő- és kiránduló övezetek irányáLányeges végül a hitelszükséglet megállapítása, valamint - ra. ba vezetnek majd.

. yo

I 7—” ------------------------M W

fi — v '>'%••• '• i-- i —1