1987. november 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
115
r"B* r~ kHHHBÍ —| I ^ ^ ~ A tömegközlekedés fejlesztésén belül elsődleges a gyors- rület rendeltetésének mérlegelésével — kell kielégíteni. FEJLESZTESET MEGHATÁROZÓ ALAPELVEK közlekedés-jellegű gerinchálózat megvalósításé. A gyors- A központi területeken a várakozásra alkalmas területek közlekedési hálózat a legfontosabb kapcsolatokat — és így lehető legjobb kihasználásával előnyben részesülnek a rövid , a legnagyobb utazási igényeket — jelentő viszonylatokban idejű parkolási igények. Lakóterületeken a tárolási igényelj A közlekedésfejlesztés általános alapelvei magas szolgáltatási színvonalú közlekedést nyújt, és ezzel két a kötöttségek mérlegelésével a lehető legnagyobb méri fokozza az egész tömegközlekedési rendszer versenyképes- tékben ki kell elégíteni. A fővárost és környékét település- és közlekedéspolitikai ségét a személygépkocsi-használattal szemben. szempontból egységnek tekintve az agglomerációban a köz- - A közúti közlekedésben nélkülözhetetlen kiszolgáló lételekedési ellátottság színvonalát — az egyes területek lak- és — A felszíni tömegközlekedési hálózat feladata a gyorsva- sítményeket (töltőállomásokat, szervizeket) a hálózati ren- munkahelysűrűségével, illetve forgalmával arányosan — ki süti hálózattal ki nem szolgált városrészek igényeinek kielé- deltetés és a területi ellátottság szempontjai szerint, az álta- kell egyenlíteni. gítése, illetve a gyorsvasúti hálózatra való rá- és elhordás, lános motorizációs fejlődésnek megfelelő területi eloszlásvalami nt a jelentős utazási időmegtakarítást eredményező, bán szükséges fejleszteni. A közforgalmú tömegközlekedés elsődlegességének — kü- átszállást nem igénylő harántirányú összeköttetések meglő nősen a hagyományos beépítettségű és műemléki városré- teremtése. — A közúti közlekedés résztvevőit a mindenkori forgalmi székben — a fejlesztés minden szakában érvényt kell szerez- helyzetről folyamatosan tájékoztatni kell. ni. Ez a forgalomtechnikai, környezetvédelmi és energia- - A tömegközlekedési hálózat egyes vonalain mindig lehegazdálkodási okokból egyaránt elsőrendű fontosságú köve- tőleg csak egyféle, a forgalmi, műszaki, gazdaságossági és — A közúthálózat fejlesztése foglalkozzék jelentőségének telmény egyszersmind a város meglevő értékeinek, jellegze- üzemfeltételeket leginkább kielégítő közlekedési eszközt megfelelően a forgalombiztonság, a forgalomirányítás tes építészeti arculatának megőrzését is hathatósan szolgál- kell alkalmazni. A MÁV, a Volán és a BKV munkamegosz- szempontjaival, a teherforgalom és a közúti üzem kérdései- ' i ja. Arra kell törekedni, hogy a személygépkocsi egyre \n- tását, valamint a BKV belső munkamegosztását biztosító vei, valamint a közlekedési ártalmak elleni védekezéssel is. kább a szabadidő-forgalom eszközévé váljon, s azt a belső rendszert kell kidolgozni. városrések felé irányuló hivatásforgalomban csak a tömeg- — A tömegközlekedés üzeme feleljen meg a kömyezetvéközlekedéssel vertikális munkamegostásban, P*R-rendszer- delem követeményeinek, az egyes közlekedési eszközök 1.4 A fejlestés ütemezése ben hasnálják. fejlesztésével a levegőszennyezés, zajhatás és balesetelháríI tás szempontjából legelőnyösebb megoldásra kell töreked- A közlekedésfejlesztési terv — „A Budapesti agglomeráció v ni. Az energiagazdálkodási szempontokra figyelemmel a regionális rendezési terve 1985" és a közlekedésfejlesztési 12 A tömegközlekedés fejlesztési alapelvei villamos hajtás részarányának növelése kívánatos. tervvel egyidejűleg készülő „Budapest általános rendezési — A hálózatok és a járműállomány korszerűsítésével ará- terve" című tervekkel összhangban — két ütemet tartalA budapesti agglomeráció közlekedésében a rendszeresen nyosan kell fejleszteni a szolgáltatás biztonságának feltété- máz. ismétlődő utazások, szállítási folyamatok időtartamának lét jelentő üzemi létesítményeket, valamint ki kell fejlesz- I. ütem hosszútáv 2000 csökkentésére kell törekedni. Ennek két útja: ésszerű terű- teni az egységes tömegközlekedési forgalomirányítás szá- II. ütem nagy táv 2000 után ( letfelhasználással, policentrikus városszerkezet kialakításé- mítógépes rendszerét is. val, a helyváltoztatási szükségletek csökkentésével az áram- Az I. ütem (hosszútáv) terve általában a jóváhagyott, vagy latok mennyiségének és útvonalénak rövidítése, valamint 1.3 A közúti közlekedés fejlesztési alapelvei kidolgozás alatt álló fejlesztési elgondolásokon alapul, az áramlatok sebességének növelése a közlekedés fejleszté- A nagyberuházásokat igénylő fejlesztési műveletek — sével. — A korszerű városi úthálózat a gyalogos- és járműforga- gyorsvasúti hálózat, Duna-hidak, autópályák, főutak stb. — lom lebonyolítása mellett a közművezetékek helye, eseten- előkészítése már jelenleg is folyamatban van, így a terv Ez utóbbit: ként a tömegközlekedés pályája és a városrész átszellőzé- ezek eredményeire viszonylag nagy biztonsággal támaszsének eszköze, ezenfelül — mint a „települési közérzet" kodhat. Az egyéb fejlesztéseket ágazati koncepciók tartal- I . - maximális biztonsággal, jelentős tényezője - esztétikai követelményeket is kielé- mázzák, melyek készültségi szintje eltérő, a középtávú nép— az átszállások számának csökkentésével, gít. Az úthálózatot tehát mindezek együttes figyelembevé- gazdasági tervek ütemezésüket és műszaki megoldásaikat — a környezetre gyakorolt káros hatások minimumra csők- telével kell fejleszteni. jelentősen befolyásolhatják. A hosszútávon belül a VII. öti kentésével, valamint éves tervidőszak jóváhagyott tömegközlekedési és közúthá— az építésre (gyártásra) és az üzem egészére kiterjedő gaz- — A közúthálózatot a reálisan kielégíthető forgalmi igé- lózati fejlesztése külön ábrákon kerül bemutatásra, daságossági-hatékonysági követelmények (különösen a nyék figyelembevételével, hierarchikusan kell felépíteni. munkaerővel és az energiával való takarékosság) érvény- Az első helyen álló főúthálózat városszerkezeti jelentősé- A II. ütem (nagytáv) időtávlataira a konkrét fejlesztési le- re juttatásával gű: a közúti forgalom döntő hányada ezen a főúthálóza- hetőségek ma még nem ismeretesek. Ez az ütem a várható i tón bonyolódik le. közlekedési igényeknek megfelelő ágazati fejlesztési elgonkell megoldani. dolásokat, esetenként változatok is tartalmaz. A különbö- A főváros közúthálózatának legszűkebb keresztmetsze- 2Ö. közlekedési ágazatok nagytávú fejlesztési elgondolátét jelenleg a dunai átkelések jelentik. Fontos feladat a *?' a„ forgalmi igényektől és a népgazdasági lehetőségektől A tömegközlekedési hálózatot — az üzembentartók külön- Duna-hidak fejlesztése, építése. függően egymástól eltérő időpontokban valósu nak meg, bözőségétől függetlenül - a differenciált helyváltoztatási ezért a 111 utemet évszámmal jellemezni nem lehet, igényeknek megfelelő, hierarchikus felépítésű egységes — A környéki forgalom nagyrészben a hagyományos főrendszerű hálózattá kell alakítani. Ennek feltételei: a teljes úthálózaton bonyolódik le, ezért az autópályahálózat, a A közlekedés fejlesztésének ütemét meghatározó feltételek hálózatra kitrejedő egységes viteldíjrendszer: a hálózat, a nélkülözhetetlen elkerülő szakaszok kiépítése sem teszi a kialakult (csak fokozatosan módosítható) jelenlegi hálóviszonylatvezetés, a menetrendek összehangolása, az egysé- elodázhatóvá a régi átkelési szakaszok korszerűsítését. zatok, a középtávú tervidőszakban rendelkezésre álló anya- ges forgalomirányítás, az átszállási csomópontok jó megöl- gi erőforrások, valamint — elsősorban a járműállomány fejdása és az utastájékoztatás egységesítése. — A parkolási igényeket a különböző területeken — a te- lesztése tekintetében - az ipari és külkereskedelmi háttér.- ' : 1
