1987. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
33
mm' &- számú melléklet A FŐVÁROS EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSI PROGRAMJÁNAK FELADATTERVE * 0 f Főosztályunk figyelemmel kisérte a lakosság 70-es évek közepétől mind kedvezőtlenebbé váló:- népesedési,- megbetegedései, (ezen belül kiemelten a rokkantságot okozó meg- betegedések)- halandósági viszonyait. Ezen belül is a budapesti átlagértékek kedvezőtlenebből alakultak I f ‘ az országos átlaghoz viszonyítva. A lakosságszám csökkenése országosan 1,6 /1000 lakos, a budapesti 5,1. Az egészségügyi szempontból veszélyeztetett óvódások és iskolások aránya országosan 20,6 X, mig a fővárosban 21,8 X. A csecsemőhalálozás 20,4 országos átlagával szemben a fővárosi adat: 23,4 ezrelék. Európában hazánkban legmagasabb a halálozási arányszám 13,8 ezrelék és a fővárosi arány még ezt is meghaladja: 14,9 ezrelék. 1985-ben Budapesten 21.980 fő esetében történt rokkanttá nyilvánítás, mig az ország összes többi rokkanttá nyilvánítottjának száma: 51.395, vagyis a fővárosban majdnem fele , annyi, mint az ország többi részén. |i A betegségek jellege, kórtana és életkor szerinti összetétele egyértelműen arra utal, hogy az egészségi állapot - javuló egészségügyi ellátás melletti (!) - rosszabbodása döntően olyan életmód következménye, mely rendkívüli módon megnöveli a idült, nem fertőző megbetegedések kialakulásának valószinüségét, kockázatát. A fővárosban az egészségre ártalmas urbanizációs [ XS mm m!
