1987. szeptember 11. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
10
I II ' || ’ ■" 3 H ■ * AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ROK.ÁSA VALAMENNYIÜNKET 0 FENYEGETŐ VESZÉLY Századunk második felében felgyorsult a gazdasági és technikai haladás, átalakult a társadalmak szerkezete. A változások környezetünket, életmódunkat és egészségünket is alapvetően befolyásolják. A fertőző betegségek helyett ma a nem- fertőző népbetegségek /szív- és érrendszeri, daganatos stb. betegségek/ szedik áldozataikat, amelyeket főleg életmódi és 4 környezeti tényezők idéznek elő. >$* Hazánkban a felszabadulás után az élet- és munkakörülmények javulása, az egészségügyi ellátás kiszélesítése, a közegészségügyi viszonyok fejlődése, fertőző betegségek korszerű megelőzése és gyógyítása soha nem remélt mértékben csökkentette a csecsemők, gyermekek és felnőttek halandóságát. A születéskor várható átlagos élettartam az 1960-as évek derekára már elérte a korábban elképzelhetetlennek tartott 70 évet. A fertőző betegségek felszámolásával, illeve gyakoriságuk csökkentésével viszont kimerültek az átlagéletkor növelésének gyors és látványos eredményt hozó tartalékai. A 60-as évek közepétől főleg a tartós, nagyobbrészt a szerkezet elhasználódásából származó betegségek alakítják a magyar nép egészségügyi állapotát. A születéskor várható átlagos élettartam az utóbbi években csökkent és ma az egyik legalacsonyabb Európában. A férfiak jelenleg átlagosan kb. két és fél évvel kevesebbet élnek, mint a 60-as évek derekán. A nők átlagéletkora a fenti időszakban is növekedett, bár egyre kisebb mértékben. A legveszélyeztetettebbek nemzetközi összehasonlításban a középkorú férfiak, de a 45-54 éves nők közül is többen halnak m 1
