1987. június 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
231
I a w i- 2 A füstköd-riadó terv egyértelműen szabályozza:- a riadó fokozatait,- az egyes fokozatok megengedett levegőminőségi határértékeit,- a korlátozó intézkedéseket és az azokkal érintettek körét,- a korlátozásba bevont területeket,- a riadót elrendelő szerveket, illetve az elrendelés menetét és- megjelöli a végrehajtásban és ellenőrzésben résztvevő szerveket. Az azonnali intézkedést, illetve beavatkozást igénylő füstködei rendelésének határértékeit és a riadó fokozatait az Egészségügyi Minisztérium határozta meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal egyetértésben. A riadó terv- előzetes készültséget- készültséget és- riadó I,II.,III. fokozatot különböztet meg. Az egyes fokozatok elrendelésének az alapját a meteorológiai, illetve a légtér szennyezőanyag koncentrációjának mért értékei képezik. Míg az előbbi adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat méri, addig a légtér szennyezettségi értékeit ( a terv keretében szabályozott szénmonoxid, nitrogéndioxid és kéndioxid komponenseket) a Budapest Fővárosi Közegészségügyi- 1 Járványügyi Állomás szolgáltatja. ( A légszennyező anyagok mért értékeinek folyamatos adatátadása az Országos Meteorológiai Szolgálat részére biztosított). E ' Az előzetes készültségi állapotnál korlátozó intézkedésekre nem kerül sor, csupán a riadó bevezetésében és elrendelésében részt- » vevő szervek és személyek (amelyek minden esetben funkcióhoz kötöttek), kapnak értesítést azért, hogy felkészülhessenek az esetleges riadó bevezetésére. A készültségi állapotnál tájékoztatást kap a lakosság a kialakult helyzetről. Korlátozó intézkedés bevezetése a riadódó I., II.,III., fokozatában tervezett. t A korlátozó intézkedések megtétele differenciáltan történik, attól függően, hogy a füstköd helyzet kialakulását melyik szennyező komponens légköri feldúsulása idézi elő. Amennyiben a légtér szénmonoxid és nitrogéndioxid koncentrációja emelkedik a megengedett határérték fölé, úgy a füstköd kialakulását a közlekedés okozza, a kéndioxid szennyeződés növekedését az ipari technoló- ^ gia a fűtéssel együtt (vagyis a helyhezkötött légszennyező források) idézi elő. A közlekedésből származó fiistköd esetén a gépjárművek forgalmának korlátozására, míg a helyhezkötött légszennyező források által elődézett füstködnél a kéndioxid kibocsátás csökkentésére kerül sor. (A szennyező komponensek egyidejű fel- / dúsulása esetén a korlátozó intézkedések bevezetése együttesen történhet). j * :H - ->J JH ~~~~ ■ ——— L _______________________________________________ .__________________________ j f -------------------—"— ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------