1987. március 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

72

I í

}

nőknél 15-20 X-os az elmaradás. A cigánydolgozók közel 20 X-a bekapcsolódott a szocialista brigádmozgalomba,

11 X-a munkahelyén törzsgárdatag. A cigánycsaládokban az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb a fővárosi átlagnál, ennek oka az alacsonyabb átlagkereset, és az eltartottak nagyobb száma.

A fővárosi lakásviszonyaikat meghatározza az a körülmény, hogy a putritelepek felszámolása befejeződött. Az elmúlt tervidőszakban 2500 család jutott lakáshoz, 1985-hen kb 2800 igénylőt tartottak nyilván. Ennek ellenére sokan élnek szükséglakásban, félkomfortos és átmeneti lakásokban; nőtt a rokonaikat befogadó cigánycsaládok száma és az önkényes beköltözés. Az alacsonyabb jövedelműeknél súlyos gondokat okoznak a növekvő lakásfenntartási költségek.

I Az 1980-as adatokhoz viszonyítva 76,1 X-kal nőtt az óvodáskorú gyermekek száma. Az elmúlt tanévben 5279 cigánytanuló járt iskolába, ez 114 X-kal több a tíz évvel korábbi | időszakhoz képest. Kb.70,5X-uk végzi el nappali tagozaton

az általános iskolát, a végzősök többsége szakmunkásképzó- ; ! be, gimnáziumba és szakközépiskolába jár. Az elmúlt öt évben 20 cigány képzőművészeti kiállítást, évenként művészeti seregszemlét, 30 művészeti estet, tehetségkutató vetélkedőket rendeztek. A fővárosban jelenleg 18 öntevékeny cigány művelődő közösség működik.

A fővárosi cigánylakosság egészségügyi ellátásában nincs \ különbség az átlagos viszonyokhoz képest, problémát jelentenek viszont a társadalmi beilleszkedés nehézségei, a fizikai munka, az első generációs munkásélet, a gyors élet- ^ módváltozás következményei. A főváros cigányok által legsűrűbben lakott kerületeiben tíz év óta működnek cigány /' családgondozók, akik a családok életmrtdalakításában, beilleszkedésükben, hivatalos ügyeik intézésében, munkahelykeresésben, idősek ellátásában nyújtanak segítséget.

i -Ti ■

~v~ •- 2 -