1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
255
1.0. A .jelenlegi fővárosi dunai átkelőhelyek éa a kapcsolódó úthálózat helyzete, a fejlesztést befolyásoló tényezők: * A Duna-hidak mindig kiemelt szerepet játszottak nemcsak Budapest, de az ország közlekedésében is. Az elmúlt két évtizedben a motorizáció fejlődése és a köz- úthálózat fejlesztése gyorsabb ütemű volt, mint a dunai átkelőhelyek kapacitásának bővítése, igy a fővárosi forgalomban a Duna-hidak szűk keresztmetszetűvé váltak. A fővárosban új Duna-hid nem épült, mindössze az Erzsébet- hidi villamos megszüntetésével 1973-ban 1-1 közúti forgalmi sávval, majd az Árpád-hid 1981-84 közötti szélesítésével 2-2 közúti forgalmi sávval bővült a kapacitás. A budapesti közúti Duna-hidak a főváros alig 7 km hosszú középső szakaszán helyezkednek el, míg a főváros beépített partszakaszainak hossza mintegy 32 km. A Duna-hidak egyenlőtlen elosztásának és az úthálózat szerkezeti hiányosságainak következtében Budapest gépjárműforgalmának jelentős része a történelmi városmag útvonalain halad át. A főváros északi térségében az Árpád- hid és kapcsolódó úthálózatának korszerűsítése az 199o-es évek második feléig megfelelő forgalmi kapcsolatokat biztosit, ugyanakkor a középső, de leginkább a déli területeken kritikus forgalmi helyzet alakult ki. A déli térségnek lényegében nincs Duna-hidja. A főváros területei közötti és a tranzitforgalom egyaránt a belváros szélén elhelyezkedő Petőfi-hidon bonyolódik le. A déli térségben meglevő feszültségek - melyeket az MO autóút Duna hidjai sem képesek teljesen feloldani - csak új közúti Duna-hid épi| téaével számolhatók fel. Ifr- íí5 l! I F , _ _________ i
