1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
133
► Részletes ismertetés 1. A budapesti Duna-hidak kialakulása A dunai átkelési lehetőségek Budapest kialakulásának és fejlődésének minden Időben meghatározó tényezői voltak; pontosabban: a település fejlődése és az átkelési lehetőségek között mindenkor meghatározd jelentőségű kölcsönhatások érvényesültek. A rómaiak óbudai katonai tábora éa a mai Árpád híd I-IXI. században fennállott "őse" közötti kapcsolat kézenfekvő. Hatszáz évvel később, a honfoglaló magyarok sem véletlenül települtek meg as óbudai római-kori település romjain: őseink folyón átkelési "technikájának”, az uszta- tásnak ugyanis az óbudai mederviszonyok feleltek meg a leginkább. A tatárjárás után az ország- > nak a budai Várhegyre áttelepült, ott felépült központja és a vela szemben, a balparton kialakuló település összhangban veit az átkelés módosult technikai feltételeivel: a révészek a meder legszűkebb szakaszát keresték. A pesti révnek, majd utódának, a hajóhidnak a helye alapvetően meghatározta a Dunától keletra fekvő országrész úthálózatának kialakulását - és ezzel a mai Budapest főúthálózatának sugárirányú elemeit Is. Újkori elsó állandó hidunk, a Lánchíd az akkori Balváros és a fejlődő Lipótváros között, a piac létesítésére la alkalma, tágas teret a Várba vezető útvonal Jobbparti kiindulópontjával kötötte össze /1849/i tíz változat közül kiválasztott helye mai szemléletünk szerint Is meggyőző. A Margit hid építése /1876/ szorosan ösazefügött a Belaő körút /ma: Kiskörút/ és a Nagykörút közös északi szakaszának, valamint a Budai körút /ma: Mártírok útja/ kiépítésével; helyét az említett körutak szabályozási vonalai, z Margitsziget bekapcsolásának igénye, a Lipótváros LJ kiépülése, valamint a harmadik alapító várossal, Óbudával észak felé növekvő fővárét területének arányosabb feltárása egyértelműen Indokolta. A harmadik közúti híd helyét Illetően már vita kerekedett az Eskü téri híd /Erzsébet híd/ és a Fővám téri /ma: Stabadaág-/hld között; a vita végül egyértelműen az utőbhl Javára dőlt el, mert a Belaő közút déli vége már a hídépítéssel korábban számolva kiépült és az ujabb híddal a Lágymányos-kelsnföldi terület nagyvárosias kialakulását kívánták előmozdítani. Az 1896-ban megnyitott híd teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. - Az Eskü téri hídhoz vezető útvonalat - a mai Kossuth Lajos utcát - még ki kellett szélesíteni. Pest középkori városmagját teljesen át kellett építeni, hogy a híd megfelelően csatlakozhassák a kialakult balparti főúthálózathoz. Csak mindezen nagyszabású városrendezési munkák befejezését követően nyílt meg 19o3-ban a főváros negyedik közúti Duna-hldja, a mai Erzsébet híd elődje. A jobbparton a híd ekkor még csak a Budai kőrúthoz csatlakozott /így nevezték annak idején a mai Krisztina körut-Attlla ut-Gellért rakpart vonalát/; az u.n. "transzverzális ut" /a mai Hegyelja ut Gellért-hegyl szakasza/ csak a Tabán lebontása során épült meg /1933/. A csepeli Ipar rohamos fejlődése a század első évtizedeiben 1925-ben a Gubacsi hid. 1928-ban - a Szabadkikötő megnyitásával Is összefüggésben-aKvassay híd és a szigetcsucsl főútvonal megépítését tetta szükségessé. A főváros ötödik közúti Duna-hldjának építését a korábbinál nagyobb viták előzték meg. Óbuda lakosságának Jelentős része ugyanis - amióta szőlőiket a múlt század végi flloxéra-Járvány teljesen elpusztította - az angyalföldi gyárakban kereste meg kenyerét, ahová azonban csak hosszú kerülő utazás árán Juthatott el. Sokan kardoskodtak tehát a már az 19o8 évi XLVIII.t.c.- i ben elhatározott /mai Árpád/-hld mielőbbi megépítése mellett, mely az 1872-ben tervezett /de még mind a mai napig teljesen ki nem épült/ Hungária körúttal kötötte volna össze Óbudát. Az óbudai csatlakozó főúthálózat kiépítettsége híján e hid végül is háttérbe szorult a Boráros téri hid mögött /1937/, mely a rohamosan fejlődő /az akkori Óbudához képest sokkal 6ürübben, nagyvárosiason beépített és korszerű úthálózattal feltárt/ Lágymányos-kelenföldl | J ■- 15-
