1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
121
\ Az elkövetkező Időszakban as uj átkelőhelyek látealtésőt tehát nem elsősorban városfejlesz- táei elvek Indokolják, hanem ezt a - lehetőaágeket aár most meghaladó - forgalmi Igények, és az egyre elvlaelhetétlenebb forgalmi feszüLteégek kényszerítik ki. Míg korábban a fejlesztések a forgalmi Igényekhez viszonyítva "megelőző Jellegűek" voltak, mostantól fogva, hoassu Ideig már csak "követő jellegUek"-nek tekinthetők. A hidak történelméhez, addigi fejlődéséhez hasonlóén. Jelenlegi gondjaikat és a fejlesz* téa alternatíváit is oaak a teljes budapesti főúthálózat együttes szemlélete és komplex kezelése alapján lehet helyesen megítélni. A főváros öt belaő hldján as átbooaátókópesaég . kihasználhatósága szorosan összefügg a környezet adottságaival: a mértékadó sztlk keresztmetszetet az egyes hidak esetében eltérően jelentik a hldl forgalmi sávok, a hídfők csomópontjai, vagy a kapcsolódó úthálózat hiányosságai. E tényezők közül általában a hídfők, de leginkább az úthálózat korlátéi a meghatározóak, melynek következményeként a belaő hidak által határolt, strukturálisan maghatározott áa bővlthatatlan úthálózaton a kénysserU- eégból koncentrálódott átkelő forgalom rendkívül zavart, torlódáaos állapotot eredményez. Megállapítható, hogy a pásti oldal gytlril irányú útvonalain, a Duna hidakhos vezető utakon, da különösen s hidak kösvetlen környezetében szinte állandósult a csúcsidőszaki forgalom, melyet a közlekedési funkciók keveredése, fokosott balesetveszély ás környszstszsnnyszés, valamint alacsony szolgáltatási ssinvonalu közlekedési vlatonyok jellemesnek. 3. As átkelési helyset táreágenkántl elemzése áe értékelése A főváros ászaki, középső áa dáll társágának át kel óforgalmi viszonyaiban, áa Így az agyas hidak terhelésében is jslsntós eltérések vannak. A tázságak jelenlegi, a várható forgalmi Igényelt a következő oldalon közölt táblázat szemlélteti. A jövő tendenciáit tekintve, a forgalom területi megoszlásában - amennyiben a kibővült lehetőségek ezt megengedik - várhatóan egy baltáról kifelé történő forgalmi átrendeződés jön létre, e az egyes térségek forgalomfejlődésében Is s szélső szektorok növekedése lesz az erősebb. As eltérő növekedési ütemek - 5-ös pontban részletesebben elemezett - főbb okait ■ v- a városszerkezet átalakulása, mely aserlnt a lakótelepi fejlesztések a külső városrészekbe koncentrálódnak, miközben a belaő városrészek lakosszáma caökkan,- a teherszállítási igények 4a ipsrl forgatom növekedése, amely növekedésből a belaő városrész hálózata nem részesedik,- sz eltérő motorizáclós azintek kiegyenlítődési folyamata, mely szerint s belső kerületek jelenlegi magasabb motorizációját a külső kerületek szintje eléri, vagy megközelíti, ' - a belvárosi forgalomkorlátozások növekedése, s gyalogosCÓnák elterjedése, a parkolási lehetőségek korlátozottsága, a hálózat bővlthetetlenaáge, melynek következtében a forgalom növekedésének a beleővárosban a lehetőségek korlátot szabnak. I . A táblázat adatai azt la mutatják, hogy egyetlen átkelőhely létesítése tartósan nem oldja meg sz átkolőforgalombsn jelentkező problémákat. A kapacitáshiány újratermelődésével és növekedésével összhangban a közeljövőben sorozatos átkelőhely-fejlesztésekre lesz azUkaég.- Az északi térségben, as 1984 évben forgalomba helyezett, korszerűsített Arpéd híd s forgalmi átrendeződésnek jó feltételeket teremtett. A Margit híd menteaUlvén as északi városrészek közötti forgalom vezetésének feladatai alól, a Nagykörút részeként a szUk értelemben vett belsőváros hidjává vált, miközben az Árpád híd az elkövetkező néhány év forgalomfejlődését figyelembe véve Is kedvező feltételeket teramt a térség számára. ■ a* 8 i 9
