1986. szeptember 2. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

59

\ Átmeneti hiány, illetve fizetésképtelenség általában akkor keletkezik, ha a bevételek és kiadások ugyan éves szinten a tervezettek szerint alakulnak, de a bevételek nem a kiadásokhoz szükséges ütemben folynak be. E probléma áthidalására szükséges a költségvetési és fejlesztési kiadások arányában az ajánlott 2 X mértékig gazdálkodási tartalék kép­zése. Ennek ellenére is előfordulhat elsősorban a vállalatoktól szárma­zó, de az egyéb bevételek ütemtelensége miatt egyensúlyhiány. A rendezés lehetséges módjai Pénzügyi egyensúlyhiány bekövetkezhet azért is, mert a feladatokat, va­lamint a bevételi források körét, alapját vagy mértékét a költségvetés megállapítása után hozott központi döntések módosítják. Ilyenkor az ál­lami támogatás módosítására is a központi intézkedés az irányadó. ' . < Általános alapelv egyébként, hogy a pénzügyi egyensúlyt önerőből, saját pénzeszközök igénybevételével, átcsoportosításával kell helyreállítani. A pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében a Tanács, illetve a Vég­rehajtó Bizottság: V- igénybe kell, hogy vegye előző évi pénzmaradványát, bevételi többleteit és tartalékát- előirányzatait megváltoztathatja, átcsoportosíthat, átütemez­het, egyes feladatokat meg is szüntethet az intézmények által ( nyújtott szolgáltatások színvonalának csökkentése nélkül- más tanácstól pénzeszközt vehet át, az átadó tanács testüle­tének határozata alapján- pénzeszköz átvételét határozhatja el jogszabályi keretek kö­zött- állóeszközt bérbe adhat, egyes nélkülözhető állóeszközöket értékesíthet jogszabályi keretek között- hitelt vehet fel a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott feltételek között (az 55/1985. (XII. 28.) PM sz. rendelet 42. §. (6.) bekezdése szerint) 53 jg

Next

/
Thumbnails
Contents