1986. szeptember 2. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

154

Újszerűén jelentkeznek továbbá az állami felügyelet és irányítás tartalma és formái. A jogszabály rögzíti a vala­mennyi vállalat esetében érvényesülő alapítói jogokat, to­vábbá az ágazati-, funkcionális irányítás és ellenőrzés, valamint - tij elemként - a piacfelügyelet alapvető szabá­lyait. Az új szabályozás eredményeként a kollektíva által vezetett vállalatok esetében jelentős a változás az alapító szerv jogosultságában. Az új tipusú vállalatnál nem az alapító \ szerv nevezi ki és menti fel az igazgatót *(csupán előzetes egyetértési jogot gyakorol);ezeket a vállalatokat - a fel­számolást kivéve - nem szüntetheti meg. A kollektíva által vezetett vállalatot az alapító szerv jellemzően csak honvé­delmi feladatok megoldására utasíthatja, és még korlátok 4 kozott sem kerülhet sor eszközeinek elvonására. Megszűnik a gazdálkodás tulajdonosi jogon alapuló ellenőrzése is, amelynek keretében az állami irányító szervek gazdasági, célszerűségi szempontból is ellenőrizték a vállalat tevé­kenységét. Ugyanakkor a vállalati kollektíva (vállalati tanács, köz­gyűlés, vagy küldöttgyűlés) által vezetett vállalatok ese­tében új tipusú felügyeleti forma, a törvényességi felügye­let jelenik meg, amely a szövetkezetek esetében a korábban már gyakorolt törvényességi felügyelethez áll közel. Célja: annak az ellenőrzése, hogy a vállalat szervezeti és működési szabályzata, továbbá a szer­vezetére és működésére vonatkozó más belső szabály­zatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint a vállalatot létesítő határozatnak;- működése, továbbá határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, a létesítő határozat, valamint a belső szabályzatok rendelkezéseivel. I ' M

Next

/
Thumbnails
Contents