1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

45

\ Nem volt elhanyagolható a tervidőszak során a középfokú oktatás, a közművelődési intézmé­nyek felújítása sem. Külön gondot jelent a nevelőotthonok és a szakmunkásképző intézetek fel­újítása. Ugyanis nevelőotthonaink egy része régi kastélyépületben működik. Ezek felújítási költ­sége sokkal magasabb mint az egyéb épületeké, helyreállításuk nagyon munkaigényes, speciális szakismeretet igényel. Teljes felújításuk beindítása komoly anyagi lekötöttséget jelent. Az 1974- 75-ös években a szakmunkásképző intézeteket igen rossz épületállaggal és korszerűtlen géppark­kal vette át a főváros. Már az V. ötéves tervben is komoly anyagi erőket fordítottunk ezek kor­szerűsítésére, azonban még a VI. ötéves tervidőszak alatt sem sikerült ezeket az intézményeket a kívánt szinten üzemeltetni. Az elmúlt öt évben 31 nevelőotthoni, 55 szakoktatási, gimnáziumi és kollégiumi intézményben 1100 mülió Ft, és mintegy 26 kultúrális, közművelődési intézmény­ben 703 millió Ft összegben végezhettünk felújítási munkákat. Törekedtünk az előirányzatok koncentrált, a karbantartási és a felújítási feladatok összehangolt felhasználására. A karbantartási tevékenység tervszerűségét javította a GAMESZ-oknál és a nagyobb intézmé­nyeknél működő karbantartó műhelyek szervezése. Az anyagárak emelkedése (faanyagok, vas- és műszaki termékek, pvc csőszerelési idomok stb.) azonban korlátozza a jelentősebb saját kivi­telezést. Karbantartási feladatokra 1985. évben 1286 millió Ft-ot, a VI. ötéves tervben összesen több mint 4 milliárd Ft-ot fordítottunk. E nagy összegű felhasználás ellenére, intézményeink sok esetben a folyamatosan szükségessé vált karbantartási munkákat sem tudják időben elvégeztetni, így az ezáltal bekövetkezett állagromlás egy idő után már felújítási feladatot tesz szükségessé. Sajnálatos, hogy az újonnan épült intézmények átadását követően igen rövid időn belül jelent­keznek a kivitelezés szakszerűtlenségéből adódó olyan problémák, amelyek az indokoltnál ko­rábban teremtenek felújítási szükségletet (tetőszigetelés, vizesblokk, elektromos hálózat, nyílás­zárók hibái stb.). Ezért már az 5—10 éves kategóriába tartozó épületek is csak jelentős összegű felújítási ráfordítással üzemeltethetők. Az elmúlt tervidőszakban kedvezően alakult a kapacitás helyzete, ami a kínálatot Uleti. Nem kis erőfeszítést igényelt azonban a munka megfelelő minőségének és a határidőknek a számonkéré­se, illetve érvényesítése. Az állagmegóvás területén eddig elért eredményeink, a működtetés színvonalának javítása csak intenzív, folyamatos felújítási tevékenységgel biztosítható. 9. Munkaerő- és bérgazdálkodás > . A VI. ötéves tervben teljesített közkiadásokon belül a bérhányad 30%, a módosított előirányzat 96,4%-át, 27246 millió Ft-ot használtunk fel. Ez az összeg a tervidőszak alatt évenként átlagosan közel 95 ezer fő foglalkoztatását biztosította. A főváros költségvetési gazdaságában alkalmazot­tak közül mintegy 35 ezer főt az egészségügyi—szociális ellátás, 56 ezer főt az oktatás-közmű­velődés területén foglalkoztatunk. A középtávú tervben eredetileg tervezett 5%-os bérfejlesztési lehetőség az egyes évek tervezési utasításai alapján átlagosan 4,5%-ra mérséklődött. A beszámolási időszak első és utolsó évének adatait figyelembe véve megállapítható, hogy a tel­jesített bérkiadások 48,6%-kal emelkedtek (4487 millió Ft-ról 6667 mülió Ft-ra), ezen belül a létszámemelkedés hatása 12,1%, az átlagbér növekedés hatása 36,5%. Itt figyelembe kell venni, hogy a tervezés irányelveinek változása miatt 1984-től a bérpótlék havi 310 Ft összeggel a bér­alap részét képezi. w 41 ! t

Next

/
Thumbnails
Contents