1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
43
> I 1985-ben összességében a rendelkezésre álló pénzeszközökből a főváros sportlétesítményhálózatát 33 kispályával, 8 kondicionáló teremmel bővítettük és megkezdődött 4 fedett medence és 4 tornaterem építése. A működési költségvetésből testnevelési és sport célokra az öt év alatt több mint 400 millió Ft- ot fordítottunk, amelynek nagy része a tömegsport és a nem kiemelt sportegyesületek támogatása. Az 1982/83-as tanévtől folyamatosan sportolási lehetőséget biztosítunk alakosságnak az oktatási intézmények, tanuszodák hétvégi és nyári nyitvatartásával is. 1985-ben már több mint 200 intézményt látogathattak a hétvégeken a sportolni vágyók. A nyitvatartás többletköltségei évi 14 millió Ft-ot tesznek ki. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1980. évben elhatározta a kerületi gazdasági-műszaki ellátó és szolgáltató szervezetek létrehozását, melynek nyomán 1982-ig minden kerületben kialakították az új szervezetet. Kezdetben a főváros támogatása, valamint a kerületek erőfeszítése ellenére az induló személyi feltételek nem biizonyultak kielégítőnek a szervezettel szemben támasztott követelmények teljesítéséhez. A GAMESZ-ok kezelésébe tartozó költségvetési előirányzat megközelíti a 6 milliárd Ftot. A kezdeti időszakban feszültséget, ellenállást váltott ki, hogy az intézmények által elvárt azonnali tehermentesítés nem valósulhatott meg, — átmenetileg a pénzügyi információs rendszerben központilag végrehajtott változtatások növelték a feladatokat - emellett az előirányzatok reálértékének csökkenése eltakarta a központi gazdálkodás előnyeit. A tervidőszak végére az összefogottabb, bcgyakorlottabb gazdálkodási módszerek eredményei bebizonyították az új szervezeti forma létjogosultságát és szükségességét. Ha nem is maradéktalanul, de feloldódtak a feszültségek és általánosan elfogadottá vált aGEMESZ-ok működése. Az 1983. évtől bevezetésre került költségvetési és beszámolórendszer és a kettős könyvvitel elképzelhetetlen lett volna a GAMESZ-ok nélkül. üsszeségében is elmondható, hogy tevékenységük jelentősen hozzájárult az intézmények ellátási színvonalának megőrzéséhez és az intézmények ellátottsága közötti különbségek mérsékléséhez. A szolgálatoknak kiemelkedő szerepük van az intézményhálózat zavartalan üzemeltetésének biztosításában, fenntartási, állagmegőrzési feladataik ellátásában. Minden kerületben működik Gyorskarbantartó brigád, amely több helyen a hibaleháritás mellett már a megelőző karbantartási tevékenység ellátását is váltani tudja. A saját kivitelezésű munkák értéke 9%-ról 15%-ra nőtt. A karbantartási kapacitás bővítése érdekében 1985-ben jelentős létszámnövelési lehetőséget biztosítottunk a kerületeknek. A szakmunkáslétszám ezzel együtt — 1982-1985-ig 147-ről 232 főre nőtt. A GAMESZ-ok további fontos feladatköre az eszköz- és készletgazdálkodás. A takarékosság követelményeit érvényesítve, a nagybani vásárlás előnyeit kihasználva, több szervezet közvetlen kapcsolatot alakított ki a nagykereskedelmi, esetenként a gyártó vállalatokkal, amely jelentős megtakarítást eredményezett. 1984-ben a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága tárgyalta, a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Pénzügyminisztérium pedig 1985-ben közös ellenőrzés keretében vizsgálta a GAMESZ-ok tevékenységét. Megállapították, hogy egyre javuló színvonalon látják el a feladataikat és élnek a gazdasági integráció adta lehetőségekkel. 8. Intézményi állóeszközfenntartási tevékenység A VI. ötéves tervidőszak alatt is a főváros egyik legfontosabb feladatának tekintette az intézményi épületállomány állagromlásának megakadályozását. I Ék I ^ w 4 i _j
