1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
36
A tervidőszak elején a bölcsődei felvételeknél egyes kerületekben, elsősorban a lakótelepi építkezések következtében voltak feszültségek, a későbbi években azonban a demográfiai ,.hullámvölgy” miatt ezek a feszültségek enyhültek és a felvételre jelentkezőket valamennyi kerületben fel tudták venni. A gyermekintézmények kihasználtsága általában 70-90% között alakult, az utóbbi esztendőben elutasításra nem került sor. Több kerületben egyes bölcsődei intézményeket más feladatok végrehajtásához (ÖNO, óvoda, iskolai tanterem stb.) vették igénybe. A VI. ötéves tervidőszakban az egészségügyi intézményhálózat működtetésére 19,3 milliárd Ft- ot fordítottunk, ebből az 1985. évi előirányzat 4,8 milliárd Ft volt. A tervciklus alatt a szociális gondoskodás területén a feladatokat a lakosság korösszetételének, gondozási rászorultságának változásai, valamint az ezzel összefüggő központi szociálpolitikai döntések határozták meg. Bővültek és sokszínűbbé váltak az ellátás formái, jelentősen nőttek az üyen célú ráfordítások, melyeket részben az állami költségvetés, részben a tanácsi többletráfordítások fedeztek. E feladatokra öt év alatt összesen 3,2 milliárd Ft-ot fordítottak. A VI. ötéves terv során építéssel és szervezési intézkedésekkel 1221 szociális otthoni férőhelyet hoztunk létre, így a megszűnéseket is figyelembe véve 667 hellyel növekedett a helyek száma. Ennek köszönhető, hogy az elhelyezésre várakozók száma is csökkent. A legtöbb szociális otthon épülete régen és más célra épült, ezért felújítással, szakosítással javítják az ellátás körülményeit. A hozzátartozókkal való kapcsolattartást nehezíti, hogy az intézmények zöme messze, vidéken helyezkedik el. Az öregek napközi otthoni helyeinek száma az elmúlt 5 év alatt alig emelkedett a jelentős fejlesztések ellenére, mivel a kerületi tanácsok sok öregek napközi otthonát megszüntettek a rossz elhelyezési körülmények, szanálás miatt. A meglévő öregek napközi otthonaiban a működési feltételek megfelelőek, 1985-re sikerült elérni, hogy valamennyi ÖNO-ban rendszeres orvosi ellátást biztosítanak. Pénzbeni támogatásra, segélyezésre szorulók helyzetének javítására a kerületi tanácsok és a Fővárosi Tanács évről-évre növekvő összeget fordított. Ez egyéb központi támogatásból is kiegészítésre került. A rendszeresen segélyezettek száma ugyan csökkent (1981-ben 3002 fő, 1985-ben 2860 fő), a kifizetett összeg azonban az 1981. évi 40,2 millió Ft-ról 56,5 millió Ft-ra, a havi átlagsegély ösz- szege 1450 Ftról 2050 Ft-ra növekedett. A tervidőszakra jellemző, hogy a rendkívüli segélyt kérők száma emelkedett, mert az évi nyugdíj- emelések az áremelkedéseket nem tudták ellensúlyozni. A rendkívüli szociális segélyesetek száma 1985-ben 72 114 volt, az csaknem kétszerese az 1981. évinek. Az átlagsegély összege 1060 Ft-ról 1640 Ft-ra növekedett. A kerületi tanácsok saját pénzeszközeikből is csoportosítottak át segélyezési célokra, mégis minden évben szükség volt arra, hogy a Fővárosi Tanács ezeket a pénzeszközöket kiegészítse. Mindkét segélyezési forma döntően az időskorú lakosságot érintette, a segélyezettek 80-85%-a 60 éven felüli volt. Az időskorúak magas száma indokolta a segélyezés kiterjesztését. A VI. ötéves tervidőszakban a rendszeres és rendkívüli segély iránti jogos és ismert igényeket kielégítették. 32 B _________________ I ■'
