1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
29
\ *1II Számottevően javult a főváros csatornázottsága. Az időszak kiemelkedő beruházása volt az 1 Cszak-pesti szennyvíztisztító biológiai tisztító fokozatának üzembehelyezése, mellyel a tisztító kapacitás megháromszorozódott. Az előző középtávú tervidőszaknál 158 km-rel több, összesen 399 km új közcsatorna épült, ebből 28 km lakossági erők bevonásával. Jelentős, hogy a csatornaépítés üteme meghaladta a fejlettebb vízellátó hálózatét, s ezzel csökkent köt alapvető fontosságú közműhálózat közötti indokolatlan különbség. Kiemelkedő fejlesztésre került sor a III. (51 km), a XVIII. (34 km), a XXI. (28 km), a XIX. (27 km) és a XVII. (19 km) kerületekben. A fejlesztések eredményeként a közcsatorna hálózatra kapcsoltak 78100 lakást, s ezzel a fővárosban az ellátottság 81,8%-ról 84,6%-ra emelkedett. A fővárosi fürdők forgalmát a fürdők műszaki állapota és az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta, hosszabb távon vizsgálva a vendégforgalom csökkenő tendenciát mutat. Fürdőrekonstrukcióra a tervidőszak alatt mindössze 95 millió Ft tanácsi fejlesztési alap támogatást tudtunk biztosítani. Tekintettel arra, hogy a fürdő vállalat minimális saját fejlesztési eszközzel rendelkezik, így a fővárosi fürdők műszaki állapota a tervidőszak során tovább romlott. Vízrendezési feladatokra 462 millió Ft került felhasználásra, melyből a lakótelepek vízrendezésének elsőbbsége mellett folytatódott az Ördögárok rendezése. Gyorsütemű fejlődés volt a gázellátás területén, az 1985. évi gázenergia felhasználás több mint 21%-kal meghaladta az előző tervidőszak utolsó évének szintjét. A közvetlen földgázfelhasználás részaránya tovább nőtt, s meghaladja a 90%-ot. A tervidőszak során eddig nem tapasztalt ütemben fejlődött a gázhálózat, megépült 476 km gázvezeték, ebből 225 km lakossági erők be- t vonásával. A fej^sztések eredményeként a tervezettnél mintegy 29%-kal több, 83,8 ezer új háztartási fogyasztó bekapcsolására és 72%-kal több, 67,3 ezer lakás gázfűtéssel való ellátására nyílott lehetőség. A tervidőszak végén 552 ezer háztartási gázfogyasztó és 303,5 ezer korszerű gázfűtéssel ellátott lakás volt Budapesten. Ez utóbbi az össz-lakásállomány 37,9%-a. A tervidőszak alatt felgyorsult a földgázátállítás üteme, az öt évre előirányzott 50 ezerrel szemben 107 ezer városi gáz fogyasztó átállítására került sor. A gázszolgáltatás fejlesztésével össze- I függésben felgyorsult az olaj- és koksz-kiváltási program végrehajtása is. A VI. ötéves energiagazdálkodási program teljesítésével a tanácsi gazdálkodó szervezetek a 188,1 ezer tonna olaj egyenérték energiamegtakarítási tervet mintegy 6%-k;il túlteljesítették. Jelentős, de a lakásépítés elmaradása miatt a tervezettnél mérsékeltebb ütemű fejlődésről adhatunk számot a tdvhőellátás területén. Az összes hőteljesítmény a tervidőszak végére 22,3%-kal, a hőfclhasználás 19-,5%-kal magasabb mint öt évvel korábban. Megépült 91 km távhővezeték és í újonnan bekapcsoltak 50,8 ezer lakást. 1985. végén a távfűtéssel ellátott lakások száma meghaladta a 215 ezret, ami a tervidőszak kezdetéhez képest 30,9%-os fejlődést jelent. így a korszerű fűtéssel ellátott lakások aránya a tervidőszak folyamán (gáz- és távfűtés együtt) 54,2%-ról j 64,8%-ra emelkedett. 1981-1985. között mintegy 4%-kal nőtt a fővárosban keletkező kommunális hulladék mennyisége. A tervidőszak elején megkezdte működését a szeméthasznosító mű, amely a naponta keletkező kommunális szemét mintegy 35-40%-ának ártalmatlanítását végzi. Az a célkitűzés, hogy . a keletkezett kommunális hulladék 60%-át a műben égessék cl - a külföldi berendezés konstrukciós hibája miatt - nem valósult meg. Emiatt a vállalat a szállító ellen pert indított. | ^ 25 HP |H-1 -- . - ... ____________________________
