1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
27
1985. évben lakóházjavításra 5960 millió Ft, üzemeltetésre 1824 millió Ft, összesen lakóházfenntartásra 7784 millió Ft állt rendelkezésre. Az előirányzatok felhasználása és a naturális tervfcladatok teljesítése a célkitűzéseknek megfelelően alakult. A tervezett 6900 lakás felújításával szemben 7103 lakás felújítása valósult meg. Ezen belül az elmaradt felújítási kategóriába tervezett 3387 lakás helyett 3450 db lakás felújítására került sor. Elkészült 11463 lakás korszerűsítése, ebből 10214 db lakás lakossági kezdeményezésre és bonyolításban készült el. A korszerűsítés eredményeként 1847 lakásnál a komfortfokozat növekedett, 9506 lakásnál a komfortosság javult és 110 lakásnál összevonásos korszerűsítés valósult meg. Az ingatlankezelő vállalatok szabályozó rendszere 1985. január 1-től mósodult. Az új gazdálkodási rend 1985. évi eredményei, illetve tapasztalatai a következők: A karbantartási célokra jóváhagyott 2210 millió Ft-tal szemben a tényleges felhasználás 2074 millió Ft-ot tett ki. Ezen belül a házilagosan végzett karbantartási munkák jogszabály szerinti belső számlázott értéke (árbevétele) 1259 mülió Ft, mely tevékenység 8%-os nyereséggel realizálódott. A különbözet (815 millió Ft) idegen kivitelezésben történt. A lakóházüzemeltetésre jóváhagyott 1824 millió Ft az előirányzatnak megfelelően került fel- használásra. A gazdálkodási fegyelem javításával az előirányzat betartása biztosítható volt. Az új gazdálkodási rendszerre való áttéréssel összefüggésben a vállalatok létrehoztak 240 önelszámoló egységet, melyből a házkezel őségek, kirendeltségek száma 149. Az önelszámoló egységek önállóan gazdálkodnak az üzemeltetési, karbantartási előirányzatokkal, a munkaerővel, a dolgozók anyagi ösztönzésére biztosított pénzügyi eszközökkel. Fokozatosan kialakult a megrendelő házkezelőség és a vállalati kivitelező szervezetek közötti érdekeltség ütköztetése. A megrendelő (házkezelőség) érdekeltsége a mennyiségileg ténylegesen elvégzett és a minőségileg is megfelelő munka átvételéhez fűződik. A bevezetett új gazdálkodási rend lényeges előrelépést jelent a takarékos, hatékonyabb költség- gazdálkodás megteremtésében. Lényegesen nőtt a vállalati gazdálkodás költségérzékenysége. Személyi és fejlesztési célú érdekeltségi alapot csak nyereséges gazdálkodás esetén képezhetnek. .* Az 1985. évben az ingatlankezelő vállalatok összességében 283,3 millió Ft nyereséget realizál, tak amely az 1984. évig a költségek terhére elszámolható jutalmazási és fejlesztési alap szintentartásának felel meg. Az új gazdálkodási rendszerre való áttérés eredményei a vállalatok között még rendkívül differenciáltak. A végrehajtás problémáira jellemzőek, hogy a megfelelő teljesítmények eléréséhez a feltételek adottak, tartalommal való kitöltésük azonban még hiányosak. Még mindig sok a formális elem a munkában. Ezeken változtatni szükséges. 3. Közmű- és kommunális ellátás A VI. ötéves tervidőszakban a főváros közmű- és kommunális ellátásának fejlesztésére és szinten- tartására 13116 millió Ft tanácsi fejlesztési alap és 10290 millió Ft vállalati alap került felhasználásra, melyet kiegészítettek az önerős közműfejlesztések lakossági hozzájárulásai. jfl ' 31 ^B 1 23
