1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
21
r ► . i i A lakásátadások ütemessége a tervidőszak egészét tekintve nem volt megfelelő. Az év végi átadások aránya kismértékben csökkent ugyan, de így is a IV. negyedévben adták át a lakások 40-50 %-át, ebből decemberben a 20—30%-át. Ennek elsődleges oka az építőipar szervezetlensége, egyenlőtlen teljesítménye, amely az év végi torlódásoknál a befejező szak-szerelőipari kapacitás hiányaként jelenik meg. A lakások nagyságát és szobaszám szerinti összetételét tekintve nem sikerült teljes mértékben a VI. ötéves terv célkitűzéseit elérni. A tanácsi célcsoportos lakások átlagos alapterülete a tervezett 53,5 m2-rel szemben 52,8 m2 -ben realizálódott. A nagy lakások lemaradását az „E” tervcsalád belépésének késedelme okozta. A telepszerű lakások szobaszám szerinti összetétele az alábbiak szerint alakult: T . . .. . Telepszerű Telepszerű Tanácsi célcsoportos , „ Lakásfajta magánerős összesen Terv Tény Tény Tény 1 szobás 11,0 11,5 6,1 9,0 1.5 szobás 8,0 12,5 9,7 11,2 1 *2 xO,5 szobás 31,0 38,0 57,1 56,1 2 szobás 17,0 17,0 27 1 23,8 2.5 szobás vagy nagyobb 33,0 21,0 ’ összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 — ■ ■ . _ - — — < A tervidőszak alatt a felépült lakások tulajdonforma szerinti struktúrájában jelentős módosulás következett be. A lakásgazdálkodás szempontjából a VI. ötéves tervben a nagyobb alapterületű és szobaszámú telepszerű magánerős lakásépítésnek is jelentős szerep jutott. A garzon és nyugdíjas házak építésének tekintetében az igények és lehetőségek a tervidőszak alatt ( módosultak. A VI. ötéves tervben 2000-2500 garzonházi lakás felépítése szerepelt, ezzel szemben 1332 valósult meg. A tervezettől való eltérés oka, hogy az ilyen lakásra jogosult igénylők részére kellő számú megüresedő lakás állt rendelkezésre, így a lakásgazdálkodás szempontjából elsősorban nagyobb, lépcsős cserére felhasználható lakások építése volt indokolt. Nyugdíjasliázi lakásokból a középtávú terv 600-800 építését irányozta elő,melyből 587 lakás átadása valósult meg. A nyug> díjasházi lakások elosztásában a lakásgazdálkodás tapasztalatai kedvezőtlenek. Az igénylők többsége kis lakásokat ad le, ezért a szociális szempontok és a lakásgazdálkodási érdekek összhangja a kívánt mértékben nem érvényesült. A VI. ötéves terv a tanácsi célcsoportos lakások fajlagos nettó költségét 503 ezer Ft/lakásban határozta meg. Az 1981-85. években átadott lakások fajlagos nettó költsége ennél 9%-kal magasabb, 548,5 ezer Ft/lakás. A költségnövekedés több tényezőre vezethető vissza. Alapvetően az évközi árváltozások, az építőiparban felhasznált anyagok és az energiatakarékossággal kapcsola- , tos műszaki tartalom változások, valamint a versenyárak árfelhajtó hatása eredményezték a tervezettet meghaladó költségemelkedést. 17 'JA * __________________________________________________________________ — - - - - i_ . — - - . — —
