1986. május 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
7
Budapest belső városrészeinek szerkezete, beépítési módja és épületállománya meghatározó az egész város arculatára, s várostörténeti, illetve esztétikai szempontból európai viszonylatban is megkülönböztetett figyelmet érdemel. Itt található a műemlék és műemlék jellegű épületek nagyobb része, a kiemelkedő értékű középületek illetve lakóépület-együttesek. A közelmúltban felujitott főútvonalak (Rákóczi ut, Kis- és Nagykörút, pesti Dunapart) mögötti belső területek lakóépületeinek, középületeinek és közmüveinek avultsága, több évtizedes felujitási elmaradása a lakóérték csökkenését, e városrészek működőképességének fokozatos leromlását okozta. Ennek a folyamatnak a megállítása, a területi értékekkel összhangban álló korszerű belső városrészek kialakítása napjainkban fontos műszaki, gazdasági és társadalmi feladat. 1985. végén az ország 130 ezer db elmaradt felujitásu tanácsi bérlakása közül 113 ezer db a fővárosban található. Ezek a lakások több mint 30 éve illetve épitésük óta nem voltak felujitva. Egyes hazai városaink belvárosának sikeres felujitása, a budai vár lakónegyedének szép példája és a több évtizedes külföldi városközpont ^ . fejlesztő rehabilitációs gyakorlat alapján megállapítottuk, hogy ezen a ^ v területen az egyedi felujitás vagy sortatarozás már kevésnek bizonyul, de a hatalmas lakásszámot és jelentős épületvagyont tartalmazó városrészek teljes szanálása és uj épületekkel történő beépitése sem járható ut. Ezért a belső kerületekben rehabilitációra van szükség. A rehabilitáción a leromlott állapotú városrészek épületei - lakóházai és közintézményei - úthálózata és közmüvei felújításának azt a módját értjük, amely a jellemző városszerkezet, beépitési mód és az épületállomány nagyrészének megtartásával és kiegészítésével tűzi ki célul a területek műszaki, gazdasági és szükség szerint társadalmi szempontból indokolt , újjáélesztését. Ezzel a tevékenységgel a múlt értékeit megőrizve, az épiiletvagyon műszaki adottságait kihasználva és továbbfejlesztve ujabb évtizedekre korszerű lakásállományu és ellátottságu városrészek alakíthatók ki, lehetővé téve a környezetét szerető lakosság nagyobb részének hely- benmaradását, aktiv részvételének fokozását, az egészséges lokálpatriotizmus erősödését. A rehabilitáció társadalmi feladat is, hiszen a lakosság jelentős részének, a mai mértékkel mérve sem megfelelő lakásából szándékozunk hosszabb időtávlatban is megfelelő lakásokat kialakítani illetve épiteni. I —I 1 - ——■
