1986. március 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
51
VI. KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATOK A környezetvédelem a népesség és a gazdaság térbeli koncentrációja miatt a fővárosban különösen nagy jelentőségű és időszerű feladat. A kérdést kiemelt társadalompolitikai fontosságának megfelelően kell kezelni. A környezetvédelem egyaránt feladata a lakosságnak, a társadalmi szerveknek, az itt működő vállalatoknak és intézményeknek. E területen csak akkor lehet igazán előre lépni, ha minden érdekelt szemléletét és napi tevékenységét áthatja az emberi környezet állapotáért érzett politikai felelősség. A környezetvédelmet közvetlenül vagy közvetve érintő - különböző forrásból származó - fejlesztések előirányzata igen jelentős, összértéke előreláthatólag meghaladja a 33 milliárd Ft-ot. Ebből a Fővárosi és a kerületi tanácsok ráfordítása mintegy 9 milliárd Ft. A terv céljai — amelyet Budapest hosszú távú és az OKTH VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó környezetvédelmi koncepciói alapoztak meg - szervesen kapcsolódnak az ágazati fejlesztési, fenntartási és felújítási feladatokhoz. A környezetvédelem legfontosabb feladatai: az ivóvízellátás biztosítása, a Duna vízminőségének javítása, a levegőszennyeződés és a zajártalom csökkentése, a kommunális és a veszélyes ipari hulladék ártalmatlanítása. Emellett figyelmet kell fordítani a természeti értékek védelmére és a zöldterületek megóvására, növelésére. J Az ivóvíztermelés tervezett növelése, a hálózat és a tározó-kapacitás bővítése azt eredményezi, hogy a lakások jelenleginél nagyobb hányadába juthat el a jó minőségű vezetékes ivóvíz. A lakások komfortosságának növelésével emelkedő vízfogyasztás pedig az egészségesebb életkörülmények kialakulását segíti elő. A Duna vízminőségének javítását szolgálja a csatornázottság és a biológiai szennyvíztisztítás növelése. A tervezett fejlesztésekkel - a korábbi tervidőszak növekvő tendenciájával ellentétben - ; v 2,4 százalékponttal sikerül csökkenteni a vezetékes vízellátás és a szennyvízelvezetés közötti különbséget. Ez hozzájárul a talaj és a talajvíz szennyeződésének mérsékléséhez. Az Eszak-pesti szennyvíztisztító mű továbbépítésével lassú előrelépés történik annak érdekében, hogy a kilencvenes évek közepére a biológiailag tisztított szennyvizek mértéke és aránya növekedjen. A levegőminőség romlásának mérséklése érdekében a fűtésből, az ipari technológiából és a közlekedésből származó szennyezést egyidejűleg kell csökkenteni. Ezt szolgálja a gáz- és távfűtéses lakások számának 75 ezerrel történő növelése. Az iparvállalatoknál tervezett fejlesztések, technológiai korszerűsítések a kéndioxid kibocsátást évente 1700 tonnával, a szilárd szennyezőanyag kibocsátást évente 600 tonnával fogják csökkenteni. Folytatódik azon tevékenységek megszüntetése, vagy ki-, illetve áttelepítése, amelyeknek a környezetkárosító hatása jelenlegi helyén gazdaságosan nem mérsékelhető. Ezen intézkedésekkel a levegőminőség jelenlegi állapotának megőrzése érhető el. A közúti közlekedés napjainkban döntő szerepet játszik Budapest légszennyezettségének alakulásában. A közúti közlekedés által okozott környezeti ártalmak növekedését szigorúbb ellenőrzéssel, forgalomszervezési intézkedésekkel, az elektromos üzemű gyorsvasúti, tömegközlekedés hálózat bővítésével, a közúthálózat fejlesztésével csak lassítani tudjuk. Az Eszak-Déli metróvonal, a Hungária körúti villamos továbbépítése, az M0 autópálya első szakaszának megépítése és a dunai átkelőkapacitás bővítése mérsékli a közlekedés által legjobban igénybe vett útvonalakon a légszennyezés mértékét. í 46 £* j l __________________________________•---------------—---------------——
