1986. március 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
26
i alapulnak. Figyelembe véve továbbá az évi 6%-os árváltozást,az átlagos alapterület növekedését, valamint- fa-tanácsi lakásépítés tervidőszakon belüli ütemezését, ötéves átlagban az alsó határon 907 ezer Ft/lakás, a felső határon 915 ezer Ft/lakás fajlagos nettó költséggel számolunk. Az 1990- re tervezett nettó átlagköltség 978-980 ezer Ft/lakás. 8%-os évenkénti áremelkedést feltételezve az alsó határon 700 darabbal, a felsőben 900 darabbal kevesebb bérlakás építhető. ■ A telepszerű magánerősként épülő lakások átlagos alapterületét nem célszerű kötelező jelleggel meghatározni. Számításaink szerint e konstrukcióban 60 m2 átlagos alapterületű lakások épülnek, mintegy 3 m2-rel nagyobbak a V’. ötéves tervidőszakban épülteknél. Az átmenő állomány költségére évente, a következő évben befejeződő lakásszám és 25%-os év végi pénzügyi készültség figyelembevételével biztosítottunk fedezetet. A VIII. ötéves tervidőszakra átmenőén mindkét változatban 2.500 db szociális bérlakás 25%-os pénzügyi fedezetét tartalmazza az 1990. évi nettó költség. A telepszerű lakásépítés területelőkészítési költségeire az A változatban 5.946 millió Ft, a B változatban 6.675 millió Ft ráfordítást irányoztunk elő. Az előirányzat biztosítja a VIII. ötéves tervi telepítési helyek 1989-90. években szükséges előkészítési költségeit is. A területelőkészítési és a vonalas kapcsolódó költségeket a kivitelezés, illetve a felépülő lakások szükségleteinek megfelelően terveztük. A vonalas kapcsolódó költségeknél az áremelkedésen túl számolni kellett — az eddig állami célcsoportból, az Elektromos Művek beruházásaként megvalósult - lakótelepi primér elektromos hálózat (transzformátor és nagyfeszültségű vezeték) költségeivel is. A felépítményi kapcsolódó létesítményeket kizárólag nagyobb (500 lakás feletti) lakótelepeken, az alapellátási szükségletek mértékében tervezzük. A kisebb lakótelepeken bővítéssel, illetve a környezetében meglevő intézményhálózatról biztosítjuk az ellátást. Az ellátás javítása érdekében a kisebb és nagyobb lakótelepeken egyaránt számolunk az épületek földszintjén kialakított üzlethelyiségek eladásával, illetve bérbeadásával szövetkezeteknek és magánszektornak. Az új szabályozási rendszerben az 500 lakás alatti lakótelepek kerületi beruházásban valósulnak meg. A kerületi tanácsok a VII. ötéves tervidőszakban több mint 6 ezer telepszerű magánerős lakás felépítésével számolnak, melyek területelőkészítési és vonalas kapcsolódó költségeihez a Fővárosi Tanács 763 millió Ft céltámogatást biztosít. f Az egyedi szervezésű, személyi tulajdonú lakásépítés telekigényét fele-fele arányban magántelkekkel, illetve a meglévő és kialakítandó tanácsi telkek tartós használatba adásával tervezzük kielégíteni. Ennek érdekében a kerületi tanácsok saját eszközeikből, valamint a Fővárosi Tanács 120 millió Ft-os céltámogatásával és 300 millió Ft fejlesztési hitel igénybevételével a tervidőszak folyamán 5000 telek kialakítását és használatba adását tervezik. Ezeken összesen 7500 egyedi szervezésű magánerős lakás építhető fel. A lakásépítés és -vásárlás helyi támogatására 1,6—1,7 milliárd Ft-ot terveznek a kerületek felhasználni, melyhez 800 millió Ft céltámogatást biztosítunk. A rendelkezésre álló támogatási keret maradéktalan és eredményes felhasználása érdekében módosítjuk a vonatkozó tanácsrendeletet, kibővítve a támogatásban részesíthetők körét, növelve a támogatás összegét és a legrászorultabbak esetén a vissza nem térítendő támogatás mértékét. 21 ■J 'H ________________________________________j - -
