1986. február 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
307
lakás használható fel. A jövedelemhatárok megállapítására (5.sz.melléklet) 3 változatban készült számítás a VII. ötéves tervidőszakban az I. változat szerint lakásellátásra tervezett családok összetéte- 1 lének figyelembevételével. Az 1. sz. változat szerint a jövedelemhatárok nem változnak. Az áthúzódó igényeket is figyelembevéve 26.400 család, vagyis az elhelyezendők 5o,4 3-a jogosult bérlakásra, s ezek zöme azt végleges lakásként kérhetné. Ez a változat az igen alacsony jövedelműek egyetlen csoportját sem zárja ki a szociális bérlakás ellátásból, de a szociális bérlakásra jogosultak közül az 1 gyermekes és gyermektelen családok egy része gyengébb értékű, nem komfortos lakáshoz juthat. A 2. változat a kettő éa többgyermekes családok és a gyermekét egyedül nevelő szülők esetében a jövedelemhatárt 3.000 Ft/fő/hónap átlagra emeli. Az egy gyermekes és gyermektelen családoknál a 2.200 Ft/hó, illetve a nyugdíjasoknál a 3.500,Ft/hó jövedelemhatárt változatlanul hagyja. Ebben a változatban 30.800 család (a programosok 58,8 'fc-a) lenne szociális bérlakásra jogosult. A 3. változat a 2. változattól abban tér el, hogy az egy gyermekes családoknál is felemeli 2.500 Ft/fő/hónap átlagra a jövedelemhatárt. Ezzel 33.300 család (a programosok 63*5 *£) lesz szociális bérlakásra jogosult. > Szociálpolitikai megfontolásból, valamint a rendelkezésre álló lakásalap figyelembevételével a III. változat elfogadását ajánljuk, mert:- a szociális bérlakásra szóló igények kielégítéséhez az épülő és megüresedő bérlakások fedezetet nyújtanak. A kettő és töbt^ gyermekes családokon kivül azonban az egyéb, lakással nem rendelkező igénylő rétegek szociális bérlakásellátását csak szerény felszereltségü, általában nem komfortos lakással tudjuk biztositani. I ^ tBm ■ 1^—^————————- ———— ******* I * 1 ’ r “i- 10 -
