1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

94

r~ —i i

i i

' 1 I

3.6 ZÖLDFELÜLETEK Az erdőterületeket Budapesten elsősorban a pesti oldalon indokolt fejleszteni. A hiányos parkr hálózat részbeni helyettesítése, a város tagolása ás az övezeti erdőkkel való kapcsolat megteremtése

[ * feltétlenül szükséges.

? 3.6.1. ERDŐK, KÖZPARKOK, KÖZKERTEK, TEMETŐK,

L MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A javasolt erdő lei lesztés területei a következők:

i - Gyáli patak völgye;

— MO— M5 autópályák csomópontjának környéke;

A budapesti agglomeráció zöldfelület' rendszerének a környezetvédelmi követelményekkel ás a - A pestimrei erdőhöz csatlakozva a Pestimre határa-Gyal Vecsési szemétlerakó környéke a lakossági igényekkel összhangban történő fejlesztése alapvető társadalmi cél, ás a városépítés érte- Rákospatak völgye;

lemszerű velejárója, állandó feladata. A zöldfelületi rendszer fejlesztése során a főváros ás az övezet ~ Rákoskeresztúr beépített területei ás mezőgazdasági területei közti karéj, csak együttesen tervezhető. — Sz'las-patak völgye - MO autópálya nyomvonala, Cinkota-Csömör térsége;

— Csúcs-hegy - Bécsi út összeköttetés északkeleti irányban,

A budapesti agglomeráció zöldfelületi rendszerének elvi felépítése: a főváros peremén elhelyezka- ~ Vöröskővári k irándulóközpt nt környéke,

dő belső öv, a várost távolabbról övező külső öv és ezeket a város belső zöldterületeivel, valamint ~ Tétényi fennsík ás a szemétlerakó területe,

a környező táj erdőségeivel egybefűző, összekötő sávok.

Az egységes külső övét az agglomeráció területén a Pilis-hegység déli nyúlványai, a Budai-hegység Véderdők kialakítását javasolja a terv a következő területeken:

erdőtömbjei alkotják, amelyeket a Szentendrei- ás Csepel-sziget erdőterületei, Göd, Csornád, Kere- “ Fanhe9V' repülőtér körzete: a már megindult véderdötelepitést folytatni keli a zajterhelés által

pes, Pécel lösz és homokdomb vonulatain meglevő ás tervezett erdőinek láncolata köt össze. Ezen leginkább sújtotta területeken A véderdő nagytávon az építési tilalmi területekre is kiterjed;

pesti oldal erdői érik el délkeleten a Gödöllő környéki erdőket, délen pedig az Ócsai ás a Duna- ~ Nagytétényi iparterületek lehatárolása, M2, M3, M4, M5 autópályák bevezető szakaszán, valamenti erdőket. A külső övét a Csömöri-, Szitás-, Rákos-, Gyáli-petak menti ligetes fásításai, az mintáz MO autópálya mentén,

út- ás egyéb tájfásítások kapcsolják a Budapest határán alakítandó belső övhöz.

A fővárosi közparkhálózat jelentős területi továbbfejlesztése a meglevő tarületfelhasználási adott A tervezett zöldfelületi rendser több mim 60%-a meglevő erdőkből áll. A terv a kedvezőtlen tér- rigók ás a pénzügyi lehetőségek ismeretében nem várható. Legfontosabb feladat a már meglevő

s mászetföldrajzi visonyok ellenére a területi aránytalanság csökkentésére töreksik. Pest megyá- közpark-övezetek tényleges parkká történő k építése.

ben nincs annyi mezőgazdasági művelése nem alkalmai tsülét, amennyire ás ahol a hossútávú

fajlestási koncepció szerint az erdőterület növelése érdélében sükrig lenne. Ezárt környezetvá- Az óbudai téglagyárak bányagödreinek helyén 145 ha-os közpark létesíthető. A terület egy része

démi s kémeit rekreációs célú erdőtelepítése mezőgazdasági művelése alkalmas terülteket is ugyan már rekultivált, ás helyenként erdősített, de itt intenzív belterületi közparkhélózat kialakíigánybe kell venni. A tervezett sdőtsületek döntő többsége Pest megyei visonyitási rend- tisa indokok. A kialakuló zöldfelületek kapcsolódhatnak a Kiscelli Kastélymúzeum parkosított

serben negyedrendű mezőgazdasági tsület. környezetéhez ás ritaúttal kötődhetnek a Kecskehegy-Szápvölgyi út vidékével.

A tsv 5.500 ha növekedést rányoz elő Budapesten ás az övezetben környezetvédelmi ás rekraá- Kitűnő adottrigú. sűrűnlakott területekkel övezett parkterületté fejészthető az I. ás XII. kerület

ciós igényeknek ás a fejlesztési koncepciónak megfelelően (jelenleg az erdőterület mintegy 27.142 határén a Martmovics-hegy. Jelenleg cwpán erdősített, szerényen fészerét. Intenzív, béterjes

ha). közparkká alakítása szükséges. Hasnon'tható parkterülete mimegy 12,0 ha.

A társág adottrigai megkövetéik az arányos tárbéi fejlesztést, a városszerkezet ás településhálózat A lakóterületekhez, lakásépítésekhez kapcsolódnak a további tervezett közparkok. Az Arany-hegytárbéi tagolásét. Elsődleges tényező a könysetvádémi, szociális-üdülési visonyok javítása ás opti- Mocriros dűlő lakóterületein rendkívül kedvező, egységes zöldfelületi rendser alakítható ki a kömálissinten való tartása. zelmúltban ékésült részletes rendezési tervek alapján. Belterjes közpark (23 ha), jelentős vízféület (5,4 ha), pihenő és véderdő (21 fi ha) létesíthető.

A tervezett erdőtelepítés az alábbi fő csoportokba sorolhatók:- Mezőgazdasági művalásre alkalmatlan területeken: Agroókopotenciál alapján IV. rendű terüle- A budai zöldfelületi rendser értékes éeme lehet a Gazdaréti lakótelep mellett a madárhegyi

, tan (pl.. Nagykovácsi, Pomáz, Szentendre stb ), estédiházas lakóterület síváben létesülő parkriv. (mintegy 19,6 ha), mely résben a családiházas- Lakó- és üdülő, erdő és lakóterület közé ékelt kis területeken (pl. Tahitótfalu. Pilisborogenő, terület, résben a lakótelep lakosságét láthatja el. Egyben fontos zöldfelületi kapcsolatot teremt

Solymár, Érd, Tárnok stb.), a Rupp-hegy természetvédelmi területe ás a Budaörsi út között.- Felhagyott bányaterületeken (pl. Szigetsentmiklós. Pócsmegyer, Budakalász Ab.),- Kopárfásítás (pl. Dobogó Tétényi fennsík). Hasonlóan jelentős közparkfej lestásre nyílik lehetőség a XX. kerületben, a Szentlőrinci úti lakó! - Vízmoriskötő talaj védelmi fásítás, terület mellett, mi megy 13,0 heon, valamint a Ferencvárosán 10,0 ha-oa- Vízfolyás merni ligetes fásítások (pl. Szilas-Rékog>atak-Csömöri-Mogyoródi patakok Ab.).- Mezőgazdarigi művelése alkalmas területen: Közműterület vádőfásftása (pl. Szentendrei- és A belső kerületekben lényegében csak a meglevő zöldfelületekkel lehet gazdálkodni. Ennek kapCsepelszigeten a vízmű védőterülete Ab.), erin kell a VIII. kerületi Orczy-kert szabad felhaanálású, jól felaeralt, belterjes közparkká fejlesz- Szabadidő központok előfásításai (pl. Csömöri-völgy), térivel foglalkozni. A már meglevő értékes közparkok elsőd leges gondja az üzemben tartás. Ahhoz,- Csepel-sziget, Pilisborogenő. Képosztésmegyer-Dunekeszi), boflV ««k « területek jóléti funkcióiknak a későbbiek során is megfelelhessenek, fokozni kell a- Vonalas létesítmények fásítása parkfenntartás színvonalát ás a későbbiek során tudatos parkfejlesztésre kell törekedni.- Lakó és pari terület vádőfásltásai (pl. Százhalombatta, Szigetaentmikbs Ab.). A közparkhélózat fejlesztésének további teendőit a szabadidőközpontok fejlesztését tárgyaló- Repülőterek zajvédő fásításai (pl. Üllő, Vecsés, Tököl) munkarész tartalmazza.

A lakóterületi közkertek létesítését a további lakóterületek építése sorén az előirt normatíváknak *

Rekreációs és üdülő erdőkben a cél az olyan erdő, ahol a termőhelyre jellemző, a természetes er- megfelelően folytatni kell. A közkertterületek egyéb célokra való igénybevételét meg kell akadédőhöz közelálló állapot emberi segítséggel alakul ki. Az ilyen erdők fafajösszetátele változatos, lyozni.

cserje ás gyepszintjük általában gazdag, jó talajvédő hatásúak, növény és állatviláguk gazdag.

%

; _______________________________________________________«ra u

J

!____________________A_________________________________________________^__________________________________________________________________i í