1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
91
I I . I I- bár a fővárosban megtalálható a termelés csaknem minden ágazata, de a textil-, textilruházati- Ahol az ipari környezetkárosítás nem mérsékelhető vagy szüntethető meg, ott gondoskodni kell ás cipőiparban a vidéki kapacitások fejlesztésével, a fővárosi üzemek erőteljes szelekciót is meg- a zavaró-károsftó létesítmény kitelepítéséről. Szükséges, hogy nem csak gazdasági, ipar-politikai, valósító rekonstrukciójával kell számolni. A fonó, szöváselőkászítő, szövö ás konfekcionáló hanem városrendezési ás környezetvédelmi indokok is szolgáljanak a kitelepítés alapjául. A jövőben tevékenység egyrészét megszüntetni illetve kitelepíteni tervezik. A gyógyszeriparban a munka- települő új létesítmények engedélyezése során messzemenően figyelembe kell venni meglevő ás terl igényesebb kikészítés-kiszerelés, valamint a gumiipar fejlesztését vidéken tervezik megvalósi- vezett környezetük érdekeit, tani;- a nagykapacitású, nagy területigényű, korszerű technológiájú raktárakat az övezetben kell elhelyezni; Ipari területek az övezetben- e járműjavítás ás tárolás országos decentralizálását tervezik, ezárt a fejlesztés területigánye Budapesten csak mérsékelten növekszik; A munkaerőprognózisból következtethető, hogy az övezet ipara csak a fővárosi iparfejlesztéssel- egyes leállított üzemeket már nem termelő, hanem raktározási célra használnak fel; párhuzamosan, összehangoltan fejleszthető. A rendelkezésre álló munkeröháttár növekedésére szá- az iparban foglalkoztatottak száma tovább csökken, az ezredfordulóig kb. 300.000 főre. mítani nem lehet, ezért a budapesti agglomeráció üzemi területeinek célszerű átrendeződését területi koordinációval lehet elősegíteni. Számolni kell viszont azzal, hogy a főváros fejlesztése, elsősorban a belső kerületek rekontstrukciója, rehabilitációja maga után vonja az • területen igen nagy számban, főkánt lakóépületek föld- A fejlesztés alapelvei: szintjén elhelyezkedő, viszonylag kis alapterületű ipari- ás raktározási tevékenység felszámolását, - Az övezet infrastruktúra-hálózatokkal, környezeti ártalmakkal túlzsúfolt területét a környezet melynek egy részét a fővárosban kell pótolni. szennyező üzemi területektől védeni kell: különösen vonatkozik ez a kiemelt üdülőterületekre és vízbázisokra. Ipari területekre kell telepíteni továbbá mindazokat a raktárakat, melyek nem szolgálják a lakosság - A főváros szelaktív-intenzfv iparfejlesztésével kooperálva az övezet biztosítson területet a háttér- mindennapi igényét, szállftásuk-rakodásuk a közlekedést zavarja ás ezárt a terv szerint raktározási iparnak, a raktározásnak, a tanácsi, szövetkezeti ipar fejlesztésének, a mezőgazdasági üzemek tilalom alá vont területekről kitelepítendők. Ugyanígy áthelyezendők mindazok a termelő jellegű ipari tevékenységének, az ipari szolgáltatások bővítésének. szolgáltatások, melyek csak ipari övezetben működhetnek. - A kedvezőtlen közlekedési adottságú településekben ki kell alakítani a bedolgozói rendszert, a kedvező területi adottságú településekben kis ás közepes méretű gazdálkodó szervezetek letele- Tartalmazza a terv azokat ez 1 he feletti önálló területű 1-es népgazdasági ágba sorolt üzemeket pedásét tanácsi tulajdonú ipari parkok kialakításával lehet elősegíteni. k - kb. 50-et - melyek megmaradhatnak nem ipari területen is, ha tevékenységük környezetemé- - A budapesti szelektív iparfejlesztés során kitelepülő bázisipar egy részének fogadására Nagykáta, lővá tehető. Az Így elfoglalt terület mintegy 200 ha. A budapesti székhelyű építőipari vállalatok, Cegléd, Dabas térségét kell alkalmassá tenni, tehát a területi koordinációnak az agglomeráció ideértve a Fővárosi Tanács alá tartozó szervezeteket is, megfelelő telephellyel rendelkeznek, ezárt területén túl is érvényesülnie kell. , ilyen igénnyel nem kell számolni. Fentiek Budapestnek az övezetre alapozott, fokozott munkaerőigényét nem gyengítik, hanem azt Meghatározza a terv azokat a fővárosi belső, ill. a városrész-központi területeket, ás útvonalakat • z egészséges folyamatot erősítik, hogy a termelés egyes szakaszaiban a munkaerő mozgása helyett ahová csak a lakosságot közvetlenül ellátó raktár telepíthető; az ott levő egyéb raktárakat az ezred- a gyártmány mozog a területen, fodulóig illetve nagytávlatban ki kell telepíteni. Az új üzemi területek igénybevétele mellett a meglevő üzemi területek rendezésére, intenzív fel- A telepítésre felhasználható ipari területekre, ipari parkokra műszaki-gazdasági feltárást kell kászF- használására különös figyelmet kell fordítani. Az üzemi területeken kell elhelyezni az ipari ás rakteni, melynek alapján meghatározható azok fogadóképessége, ás kiépítési sorrendje, valamint a kör- tározási területeken túl az ipari szolgáltatások, közlekedésüzemi létesítmények, lakossági ellátás nyazetvádelemmel kapcsolatos teendők. Kívánatos, hogy ez infrastruktúra az előzőekkel összhang- (tüzelő, ápítőanyagtelep) ás a növekvő területigényű településgazdálkodás létesítményeit is. ben valósuljon meg. Az ezredforduló utáni igények kielégítésére 1030 ha-t irányoz elő a terv, melyből kb. 560 ha üres. de ezek csak az átlagost meghaladó költséggel közműveslthetők. 440 haon pedig más, az övezetbe Raktárterületek nem illő létesítmény bontásával kell számolni. i Budapest ás környéke 1971-ben jóváhagyott általános rendezési terve raktárüzemi létesítmények elhelyezésére az ipari övezeten belül Budapesten raktározásra 300 ha területet irányozott elő. Az t A gazdálkodó egységekkel szemben — elsősorban a területhasználati, területigánybeváteli dijak, elmúlt években azonban nemcsak ezeket használták fel raktár-telepítés céljaira, hanem más ipari közműfejlesztési hozzájárulás, megszűnő lakások, lakástér pótlási költsége, valamint az ápftásható- övezetekben is helyeztek el raktárakat. A terv az agglomerációs övezetben raktár telepítésre alkalsági tevékenységen ás környezetvédelmi bírságolás révén olyan területi szabályozást kell érványesl- más jelentősebb területet jelölt észak keleten Csömör és Kerepestarcsa térségében, délnyugati i tani, hogy azok telephelyválasztása ás működése jobban igazodjon a városfejlesztés általános érdé- irányban Budaőrs-Törökbálint térségében, keihez. Az övezet területén az elmúlt másfél évtizedben számos új korszerű, nagy területet elfoglaló raktár A fővárosban levő többszáz, környezetét zavaró tevékenysége következtében OÉSZ-vádőtávol- épület az arra kijelölt területeken, ságú üzem közül a legsúlyosabban szennyezőket kiemelve megállapítható, hogy a védőtávolságuk által lefedett terület mintegy 4700 he, melyből kb. 1500 ha lakóterületet, ami több mint százezer A raktározási tevékenységek 4 fő csoportja: lakást árint Súlyosbítja a helyzetet, hogy az egymás mellett levő tevékenységek zavaró hatásai - belkereskedelem (ún. nagy elosztó raktárak) halmozottan jelentkeznek. A vegyipar, a kohászat ás a gyógyszeripar zavaró ás környezetkárosító - külkereskedelem (tranzit ás vámraktárak, konténer rakodók) hatása a védőtávolságokon messze túlmenően, esetenként városrészmáretekben hat. - ipari anyagellátás (termelőeszköz-kereskedelem - TEK) — egyéb különféle (biztonsági készlet; ás minden ágazat legkülönfélébb tároló raktárai). Elengedhetetlen tehát, hogy az üzemek korszerűsítése során e környezetkárosító hatást fokozatosan csökkentsék, szükség szerint megszüntessék. Budapesten ugyanis a már kialakult adottságok A raktározási tevékenység, mint közismert, nemcsak a részére kijelölt területen folyik, hanem a vénem teszik lehetővé vádősávok kialakítását, mert közvetlenül egymáshoz kapcsolódnak ipari ás lakó- ros egészét behálózza, a város más funkciójú területein is nagy területeket foglal el. nagymértékben övezetek. Az üzemek tevékenységük zavaró hatásának mérséklésével, megszüntetésével járulja- zavarja a környezetét. A raktározásból eredő különféle zavaró hatások csökkentése ás nem kevésbé nak hozzá az életkörülmények javításához. a városi környezet esztétikusabb megjelenése érdekében döntés született a belső városrészekben | 58 ______f^_____^ y i _________ l_____________A_____________________________________________________________________________________________________ :
