1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
66
r— I— —I -1 i 1 i i i i i 3. A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ Az a99,omerációs összefüggések részletes tervezése során azonban az említett térségeket, illetve HOSSZÜTAVl) REGIONÁLIS RENDEZÉSI TERVJAVASLATA szén pontokat értelemszerűen már jelen tervben is figyelembe kellett venni; a tervben levő lehatárolást tehát nem szabad mereven alkalmazni l A regionális területfelhasználási javaslat — főként a hosszútávú fejlesztési koncepcióval való meg- r A) JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK •aV“é* érdekében ~ • korábbi területi lehatárolást vette alapul. 3.0. A TERV FŐBB CÉLJAI A ®'«Pulé»renbszer A budapesti agglomeráció telep^,esi rendszerét a decentralizálás irányában szükséges továbbfejA terv kialakításának szemlélete, mely a javaslat kidolgozásánál meghatározó volt. a következik- le“,e"L Elt 3 követelményt a terv a különböző fokozatú központok sűrűbb elhelyezésével és a ben foglalható össze- szerepkorok települések közötti fokozottabb megosztásával oldja meg, mérsékelve ezáltal a fővá- az általános politikai fejlődés keretében egyre jobban kibontakozó demokratizálódás: folyamat r0bnak az a99'°™ració középfokú ellátásában betöltött szerepét, csökkentve az övezet fővárosra a lakossági érdekek felértékelődését is eredményezi. Ez a települések népességmegtartó képeaé- ‘Jt-ltságát. Ennek érdekében bővíteni javasolja az övezet középtávú funkciókkal felruházott tele^ püléseinek körét.- a közigazgatás koreszerűsftésének folyamata a döntési hatáskörök és a fejlesztési pénzeszközök decentralizálását is jelenti, amely tágabb lehetőséget igényel a lakosásgi kezdeményezések, a te- A budapestl a*)lomeráció településrendszerének vázát így a különböző fokozatú központok és az lepülési csoportérdekek kibontakozásához intézményhálózat összhangban fejlesztendő térbeli rendszere alkotja, melynek szervezője a közle- a gazdaságirányítás, rendszer továbbfejlesztése, e gazdálkodó egységek önállóságának növelése kedési hálózat és annak csomópontjai. Ezek alapján az agglomeráció központi magból ás olyan új lehetőséget nyújt, de egyben új kötelezettséget is jelent a területfejlesztés és -rendezés szá- rektorokból tevődik össze, amlyek legyező alakben távolodva egyre szélesedő és a határaikban m4|> egymást átfedő körcikkeket alkotnak. A megváltozó helyzet „nyitottabb rendezési tervet kíván: a ma még számottevő bizonytalansági tényezővel prognosztizálható lakossági igények kielégítését, a konkrétan felmerülő városépítés. A ter“*«tf«lhasználás éí teruletszerkezet v akciók követelményeit a korábbiaknál fokozottabban kell figyelembe venni. A fővárosnak és az agglomerációs övezetnek az egyre jobban differenciálódó, konkrét lakossági réteg igényekkel ossza- Az a"lo™ráci0 failsének területi súlypontját fokozatosan módosítani indokolt úgy, hogy a hangolt fejlődését megfelelő tervvel szükséges előmozdítani. Budapest központi fekvésű városrészeiben felhalmozódott elmaradások fokozatosan és ütemesen felszámolhatók legyenek. Mindezek érdekében analitikus típusú rendezési terv készült. Ennek lényege, hogy nagyobb hangsúlyt kapott a vizsgálati szakasz, tehát a tényleges helyzet dinamikus, .dőbe helyezett elemzése. A ^területek tervezésénél meghatározó szempont olyan területi feltételek kialakítása, hogy a Ebből kirajzolódik a vérható fejlődés iránya, és főbb kerete, a jelenlegi és jövőben várható társz- ™nny.ség. lakásh.ány a hosszútávú .dőszakban megszűnhessen és ennek kapcsán párhuzamosan delmi - gazdasági helyzet konkrét térségre vonatkoztatott alakulása. A jövőbeni fejlődés számira megvalósulhasson az avult városrészek, illetve településrészek fokozatos rehabilitációja. A lakótea terv igen sok alternatívát foglal magában és a területfelhasználási elemek tervezésénél a kínálati fületeket csak mérsékelten indokolt bővíteni és ez főként a hosszútávú tervidőszak első felében oldalt helyezi előtérbe. Ehhez kapcsolódik, hogy a tervben elsősorban a viszonylag biztosnak te- *ükséges. Ennek érdekében . meglevő lakóterületek területi tartalékait kihasználva, a lakássürűkinthető elemek szerepelnek, és a későbbekben felmerülő, illetve pontosítható .gényeket a „per- reá,is mértékben növelni kell. A lakóterületek struktúrájának lehetővé kell tennie, hogy a kömanens tervezés" fokozatos magasításával kell kielégíteni. Az (gy felépített tervjavaslat magában zéP’ávú tervidőszakban a lakásépítés területi igényeit alternatívák .nérlegelésével lehessen kielégífoglalja, szintetizálja és koordinálja az agglomeráció hosszútávú fejlesztési koncepciója, illetve tem az ágazati fejlesztési koncepciók céljait. Ezáltal a terv időállósága feltehetően növekedni fog. A már kijelölt iperterületeket Budapesten nem szükséges növelni, de a további betelepítés érdeké- A budapesti agglomerációt területileg összehangolt, egységes rendszerben szükséges tervezni. En- he" 3 tényleges igényektől függő ütemezésben a műszaki infrastruktúrát ki kell épftei. A főváros nek érdekében az agglomerác.ós térség kiterjedését e korábbiaknál d.fferenaáltabban, a tényleges 601 kitelepülő, elsősorban környezetkímélő gazdaság, tevékenység (a háttéripar és e raktározás) kapcsolatokat jobban figyelembevéve kell értelmezni. Ennek fő szempontjai a következők: részére az a99l°merációs övezetben kell az iparterületeket jelentősen növelni.- Az 1970-ben lehatárolt agglomeráció kismértékű változtatása szükséges a végrehajtott közigazgatási reform miatt úgy. hogy a lehatárolás a közös tanácsú községek területi rendszerével ossz A települ#.! környezet minőségének javítása érdekében a meglevő zöldfelületeket egységes rendszer hangba kerüljön. (Kisoroszi, Felsőpakony .becsatolása és Csornád kivétele az agglomerációs irányában kell növelni, részben az erdőterületek bővítésével, részben a közhasználatú és egyéb térségből) zöldfelületek mennyiségi és minőségi fejlesztésével. A lakóterületi zöldterületek fejlesztését az BH I - a lakosság középfokú ellátásának racionális szervezése szempontjából az agglomerációs övezet ado,t településrészek jellegéhez és tényleges beépítéséhez reálisan alkalmazkodva irányozza elő a 66 települést foglal magéban: így a térség főként ÉNY-i irányban bővül; terv abbó1 kiindulva, hogy a környezetvédelmi szempontokat és a lakossági sport és szabadidő- a főváros környéki üdülőterületek az agglomeráció területén jelentősen túlynúlnak, főként igényeket a korábbiaknál nagyobb mértékben lehessen kielégíteni, északi és déli irányban a Duna mentén;- a napi ingavándorforgalom szempontjából az agglomerációs kapcsolatok 44 településnél lé- ^ üdülés és (degenforgalom érdekében a közösségi rekreációs területek, a szabadidő - és kinyögésén nagyobb térségekre terjednek ki; ránduló központok erőteljes fejlesztésének területi rendszerét javasolja a terv, ugyanakkor az- a fővárosi vízbázisra, illetve csatornázási rendszerre épülő közműfejlesztés szempontjából az egyedi, telkes üdülés területi növelése nem indokolt, agglomerációs összefüggések szintén eltérnek az általános lehatárolástól. A vízellátást lényegesen tágabb, a csatornázást viszont szűkebb területre kell összefüggően tervezni; Az intézményterületek növelésével ki kell elégíteni a nagy területigényű, újonnan tervezett intézmények (állat- és növénykert, temető, új kórházak), továbbá a központrendszer fejlesztésének, c Az ellátási kapcsolatok és a vízi közművek szempontjából való lehatárolást az itt következő térké- megfelelő munkamegosztásának területi igényét. A középfokú ellátás decentralizált fejlesztése pék tartalmazzák. során a lakónépesség mellett az üdülőnépesség igényét is figyelembe kell venni, 66 I 27 i ^^ _____________________________________ ..J________________________________-____________________ Í
