1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

165

f MMttt I .lm. ■ . r Ók*mám* 'ma . -Jfc- '"%>r» fcaf^’ ra — -ra _ —» ’*■ - — --*- w *' - — *

■ - 8 . I

A lakásépitési feladatokat a fővárosi építőiparnak kell megoldani, de mai állapotában nem felkészült erre a fel- , adatra.

A közlekedési úthálózat fejlesztésével kapcsolatban két fontos kérdést emel ki. Az egyik a belső városrész tehermentesítése, a másik a feltáró úthálózat fejlesztése különösen azokban a kerületekben ahol ezek kiépitettségi foka igen alacsony.

Vidéki jó tapasztalatokra alapozva célszerűnek tartaná, ha a kerületi általános rendezési tervek készítése során a tervező munkába a lakosságot is bevonnák.

dr.Lénárd Péterihozzászólásában elmond- ^ ja, hogy a II. kerület elérte a teljes beépítettség fokát.

A tartalékot a tetőtérbeépitések jelentik. Kéri, hogy a tető- térbeépitést szabályozó jogszabályokat vizsgálják felül, és módosítsák, hogy azok az állampolgárok érdekében rövidített ügyintézési határidőket állapítsanak meg.

Rakonczay Zoltán: az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese elmondja, hogy Budapest az ország legszennyezettebb térségeinek egyike, s ez az állapot a belátható jövőben várhatóan nem fog javulni.

^ Az egész országban, de különösen Budapesten a környezetvédelem egyes részterületeire -a különböző tárcák által készített jogszabályok sok esetben egymással ellentmondásban vannak.

Az előterjesztésben is felsorolt környezeti ártalmak felszámolása rendkívül pénzigényes. A leghatékonyabb és viszonylag legolcsóbb megoldás a zöldövezet kialakítása.

Ezek kialakítását nagyon sokszor gátolják a meggondolatlan parcellázások Budapesten és Pest megyében egyaránt.

Kevésnek tartja a védett területet. A budai tájvédelmi körzet is mindössze 3-4000 hektár.

! 9 46Z *

M

1" " I

____________________________________________——* ——J

I ' ~ _