1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
148
r r~ —i '“i i > 3.12. KÖRNYEZETVÉDELEM — Az ipari üzemek korszerűsítésével, a légszennyezés mérséklésével, ill. megszüntetésével a hosszú ' táv végéig az agglomeráció nagy, összefüggő részén csökkenthető a levegő kéndioxid- és porszennyezettsége. A közúthálózat korszerűsítése, a forgalomszabályozás segítségével csökkent- 1 A regionális terv készítése során a környezetminőség javítása meghatározó szempont volt. Ennek hető a tervben feltüntetett területen a levegő nitrogén-oxid tartalma. alapjául az 1984-ben jóváhagyott budapesti és pestmegyei környezetvédelmi koncepció szolgait. - A tóvárosban, illetve az övezet ÉNY-i szektorában a kommunális hulladéklerakóhelyek néhány A környezetvédelmi tervlap a főbb, elsősorban területrendezési jellegű javaslatokat tartalmazza. éven belül betelnek. Ezért új hulladékártalmatlanítási módokat kell keresni. A kimerülőben levő A környezetminőség javításához nélkülözhetetlen vízgazdálkodási, közmű- és zöldfelület-fejleszté- bányákban a le nem művelt ásványvagyon ismeretében össze kell hangolni a bányászát és a gázsi, tájrendezési feladatok a megfelelő szakági tervlapokon találhatók. daságos hulladékelhelyezés érdekeit. Azokban a térségekben, ahol megfelelő lerakóhelyek kijelölésére nincs lehetőség (az övezetben vagy azon kívül), a hulladékot el kell égetni. A tervezett Az agglomeráció környezeti állapotát alapvetően a következő tényezők határozzák meg: második fővárosi hulladékégető az övezet néhány településének hulladékát is fogadhatja. — a lakó- és üdülőterületek, a műszaki infrastruktúra-hálózatok terjeszkedése miatt csökken a bin- - Megoldatlan a kommunális tisztítótelepekről kikerülő szennyvíziszap elhelyezése, illetőleg fellógiailag aktív felület; használása. A mezőgazdasági hasznosítás feltétele az ipari szennyvíz előtisztítása, a kémiai — a gyors népességnövekedés felkészületlenül érte a településeket; a koncentrált lakásépítés mel- szennyezőanyagok visszatartása, végsősoron az ipari technológiák fejlesztése és a veszélyes hullott háttérbe szorult a meglevő lakóterületek fejlesztése, karbantartása, a szükséqes infrastruk- ladékok végleges ártalmatlanítása. túra kiépítése; - A Budapestre tervezett veszélyeshulladék-égető a fővároson kívüli üzemek hulladékainak foga— az agglomerációban összpontosul az ország ipari állóeszközállományának 28%-a; dá«ára s alkalmas lesz. A végleges lerakóhely Aszódon épül. — az országos főutak és vasútvonalak sugaras hálózata a fővárosból indul ki; a Duna-hidak egyenet- - Az ország egyetlen nemzetközi légikikötője i •rihegv, a főváros és az övezet jelentős területein len eloszlása miatt a nemzetközi és országos átmenő forgalom is az agglomerációt terheli. okoz zajterhelést. A zajgátló övezetek kialakítását és zajcsökkentő repüléstechnikai eljárások alkalmazását rendelet írja elő. A végleges kéipályás forgalmi rend a zajártalom területi konA fentiek együttes hatásaként a budapesti agglomeráció - ahol mintegy 2,5 millió ember él - az centráltságát csökkenti majd. A területrendezés eszközeivel (a lakóterületek lehatárolása, épitéország erősen szennyezett térségei közi tartozik. Ezért a környezetvédelem egyik fő feladata az si tilalom, ill. korlátozás) el kell érni, hogy a légiforgalom miatt zajjal terhelt térségekben az agglomeráció környezetminőségének javítása. Az Országos Területrendezési Tervkoncepció az agglo- érintett népesség aránya csökkenjen, illetve ne növekedjék, merációt a vízminőség- és levegőtisztaságvédelem, valamint a hulladékkezelés és -elhelyezés tekinte tében a kiemelt térségek közé sorolja. Budapesten a környezeti elemek szennyezésének csökkentése, a környezetminőség javítása érdekében az agglomeráció rendezési tervének környezetvédelmi munkarésze súlyponti feladatként ke- » Az agglomeráció területe környezetvédelmi szempontból nem jelent különálló egységet. A határo- zeli a levegőtisztaság-védelmet, a felhagyott bányák és hulladék-lerakóhelyek rekultivációját, a kon messze túlmutató főbb problémák és részben csak nagy távon megoldható feladatok a vízminőségjavftást, a biológiai szennyvíztisztítás fejlesztését, a II. hulladékégetőmű megépítését következők: és a városrehabilitációt. — a Duna vízminőségét szennyvíztisztítók üzembahelyezésével az agglomeráció feletti szakaszon is javítani kell. A földvédelme érdekében a nagyobb, felhagyott, feltöltött bányák, szeméttelepek mielőbbi re— az agglomeráció biztonságos vízellátása érdekében a Bős-nagymarosi — vízlépcsőrendszer épí- kultivációját javasolja a terv. Az újrahasznosítás során lakóterületi közparkok, szabadidőközpontésével járó hidrológiai változásokat folyamatosan figyelemmel kell kísérni; tót, vagy parkerdőt célszerű kialakítani. — a bányaműveléssel járó vlzszintsüllyesztést a fővárosi termál- és gyógyvízforrások védelme érdekében is csökkenteni kell; A víz védelme érdekében tervezett fővárosi szennyvíztisztítók üzembehelyezése a Duna III, a — az agglomeráció légterében is jelentős háttérszennyezést okozó váci cementmű (és nagy távon Ráckevei Duna III—IV. osztályú bakteriológiai szennyezettségét II, II—III. osztályúra javítja, a Bicskei Hőerőmű) emisszióját mérsékelni kell; A Ráckevei Duna fővárosi és óvezeti szakaszán a leülepedett szennyezőanyagokat mederkotrással — a növekvő közúti közlekedés okozta levegőszennyezés és zajártalom területrendezési eszközök- kell eltávolítani. A Ráckevei Dunába az űdülőtáj védelme érdekében - nagy távon — még tisztikéi (pl. az úthálózat fejlesztése, korszerű forgalomszervezés) elsősorban új létesítmények eseté- toti szennyvíz sem vezethető be. ben kerülhető el, a mér kiépült térségekben lényeges javulás csak a korszerűtlen, elöregedett gépjárművek cseréjével, az állomány felújításával érhető el; A felszíni karsztterületeket fokozottan kell óvni a talajszennyezéstől (szennyvízszikkasztás, — a települési hulladék elhelyezése céljából - a gazdaságos szállítási távolság figyelembevételével - hulladékelhelyezés, sózás stb), mert a szennyezőanyagok a talaj- és rétegvizeken át a hévíz- és az agglomeráción kívüli térségekben is szükség lehet új lerakóhelyekre. ?yógyforrások vízminőségét rontják, és súlyos károkat okoznak a barlangokban. A korábban lera— az agglomeráció ipari üzemeiben keletkező és az évek során nagy mennyiségben felhalmozó- kott hulladékok szennyező hatását fel kell mérni, és megszüntetéséről intézkedni kell. dott veszélyes hulladékok elhelyezése, ill. ártalmatlanítása az országos hálózat keretén belül. kizárólag az övezeten kívüli térségekben történhet. A Duna vízminősége a hosszú távú tervidőszakon belül - a tápvíz minősége miatt - előreláthatólag a tervezett fővárosi szennyvíztisztítók megépülése esetén sem fog számottevő mértékben A budapesti agglomeráció környezetminősége csak a főváros és Pest-megye - kölcsönös érdekelt- javulni, ségen alapuló - szoros együttműködésével javítható: — A főváros és az övezet településeinek szennyvizei túlnyomórészt tisztítatlanul (az övezetben a A kisvízfolyások vízminőségét a hosszú táv végéig legalább egy osztállyal javítja a csatornázási terv talajvíz közvetítésével) kerülnek a befogadókba, végső soron a Dunába. A Szentendrei- és a végrehajtása, a közvetlen szennyvízbekötések megszüntetése. Azokon a beépítetlen területeken, Csepel-sziget az agglomeráció közös ivóvízbázisa, ezért a talaj- és talajvízvédelem, a kommuná- amelyeken a patakokat ligeterdők, rétek kísérik (Id. zöldfelületi terv), a kisvízfolyások rendezése lis szennyvíz ártalmatlanítása az agglomeráció biztonságos vízellátásának feltétele. során a természeteshez hasonló meder- és partvonal kialakítását javasolja a terv. — A tervezett biológiai szennyvíztisztítók megépítésével csökken a Duna bakteriológiai szennyezése (III.—IV. oszt.) Ez a vízellátás és a Duna menti üdülőterületek környezeti feltételeinek ja- A csatornázatlan, mélyfekvésű vagy magas talajvíz-állású (rétegvizes) területeken - a csatornahálóvítása érdekében létfontosságú. zet kiépüléséig, a vízrendezési munkák elvégzéséig - zárt rendszerű szennyvíztárolásra kell áttérni, — A kisvízfolyások vízminőségét az agglomerációban a szennyvízbekötések megszüntetésével kell a lakóterületek környezetminőségének javítása érdekében, javítani. A patakok II—III. osztályú szennyezettséggel lépik át a főváros határát, itt a vízminőség további egy két osztállyal romlik. A hosszú távú csatornázási terv megvalósítása egy osztállyal A hosszú távon tervezett szennyvíztisztítók üzembehelyezése után naponta mintegy 1900 t javítja a vízminőséget. Az övezetben szükség van az egyenletesebb vízhozamot biztosító tározó- szennyvíziszapot kell elhelyezni. A Palota-szigeti tisztító szennyvíziszapját a Fót térségében kijelölt tavak megépítésére, valamint mederrendezésre is. átmeneti deponálóba szállítják, majd a mezőgazdaságban hasznosítják (305 m3/nap). i ± ~ _______~________ra___________——^
