1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
127
I_ I I ■ I I 3.9.5. FÜRDŐELLÁTÁS Fürdőfejlesztésként új létesítmények elsősorban a télen-nyáron működő közfürdők, intézmények* hez, sportlétesítményekhez tartozó uszodák, tanuszodák, valamint a szabadidőközpontok vegyes jellegű fürdői. Az új fürdők helyét elsősorban az ellátatlan területekre, a városközpontokhoz kap- f A fővárosi fürdők létalapját jelentő termálvíz kitermelhető mennyisége 30 m3/min. illetve csolódva jelöli ki a terv. L 43.200 m3/d. Ez e mennyiség régen csak természetes forrásokon jutott a felszínre a dunai termális vonal közelében, (gy a fürdők ezekre a helyekre koncentrálódtak. így alakultak ki a mai hagyó- A termálturizmussal, az idegenforgalmi célokat közvetve érintő beruházásként is fejlődhet a fürdömányos fürdőkultúra helyei a Gellérthegy körül és a Rózsadomb lábánál. hálózat. A termál és gyógyvíz hatékony hasznosítása a főváros sajátos idegenforgalmi vonzerejévé válhatna, hiszen egyetlen világváros sem rendelkezik ilyen adottságokkal. Fürdőink mai állapota, A vízgazdálkodási feladatok az alábbiak: zsúfoltsága idegenforgalmi igények kielégítésére nem alkalmas, ezért rekonstrukciójuk halaszthatatlan. > - A meglevő termálvíz-készlettel való helyesebb gazdálkodás érdekében a gyógyvizet elsődlegesen gyógyfürdőben, termálmedencében kell hasznosítani. A távlati időszak folyamán általánossá Hazai betegellátás - gyógyidegenforgalom 1 ketl tenni a “ürő-forgató berendezések alkalmazását, azokban a fürdőkben, ahol ezt a víz ké- a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény szerint a gyógyvizet elsősorban gyógyászati célra kell haszmiai összetétele lehetővé teszi. nositani. A gyógyvizek gyógyászati célú hasznosítása egyrészt a hazai betegellátást, másrészt a A szűrő és forgató berendezések kiépítésével 3600 m3/d, 198.110 m /hó, 1.237.613 m /évi gyógyidegenforgalmat szolgálhatja, termálvíz, valamint 3450 m3/d, 141.680 m3/hó és 1.044.107 m3/évi hidegvíz takarítható meg. A víztakarékos üzem a rekonstrukciókkal párhuzamosan valósítható meq A fürdőhálóíat fejlesztési javaslata a fővárosban- A fővárosi fürdők meglevő víznyerőhelyeinek nagy része elhasználódott, ezért valamennyit fel A meglevő fürdők rekonstrukciója kell újítani. Ez történhet az eredeti kutak helyreállításával, ugyanannak a vízadó rétegnek a A instrukció során vízszűrő-forgató berendezéseket kell megvalósítani. Óvói kell e műemléki megcsapolásával, vagy új kutak fúrásával. - A karsztvíztárolókban, a kutakban a kezdeti állapo- adottságokat (pl. Rudas, Rácz, Királyfürdő). Néhány fürdő területi adottsága újabb medence eltokhoz képest 1-5 m-es vízszintsüllycdés következett be, amelyek oka a rétegen belüli újabb helyezését teszi lehetővé (Római fürdő. Csillaghegyi strand, Pünkösd fürdő, Tungsram vízi sporthévfzfeltárás. A Budai-Pilisi és a Dunazug hegység karsztrendszerével való szoros kapcsolat miatt te,cp- Május 1 - Pestlőrinci strand. Pesterzsébeti gyógyfürdő. Csepeli strandfürdő). így a viztérfogat a bányászati célból kiemelt víz veszélyezteti a budapesti termális karsztrendszert. alapján a befogadóképesség növelhető.- A termálvizet szállító távvezetékek révén a fürdők vízellátási rendszerei összekapcsolhatók, A . _ . ... ... .. .. ... . .... . . ______.. . , . ... . ......... . . . . .... ... A rekonstrukciók sorrendiséget a műszaki állapot határozza meg. Ennek alapján a középtáv fel^ egységes vízgazdálkodás alakítható ki. így olyan helyen is létesíthető gyógyfürdő, ahol az eddig . ^ termálvíz hiányában nem lett volna megvető,ítható. így pl. a Lukács-Császár fürdő környékén _ ^ ö rekonstrukciójának megkezdése, hagyományosnak tekinthető termálvízellátási hálózat a Király fürdőre is kiterjed. - A Gellért- _ Q#||ért <^yfürdö berendezéseinek felújítása. \ ■ I • hegv be,$ejében t*rmá'V,zmű kía,akí‘ása * a környéken levő három fürdő részére egységes tér- _ Lukéc$ rekonstrukciójának megkezdése. málvíz hálózat létesítése véglegesen megoldja a Gellért, Rácz és Rudas gyógyfürdők vízellátását. A termálvizet szállító távvezeték-rendszer további kiépítésével össze kell kapcsolni a Gellért Kj kf|| eme|nj a müem|ékj érték- füfdök fej|eszté$| programjáti ame|y.kb.n felújítás ás bővítés furdöt a K,rály 65 Lukác* fúrdöveL Haso;tó e,vek ^gvelembevételével a Margit-szigeten levő szükséges: Király fürdö, Rác fürdö> Rudaí fürdöi eZeket a gyógyidegenforgalom szolgálatéra is termálkutakat is össze lehet kapcsolni az Arpád-hídon keresztül a Lukács fürdővel. A már meg- ... ............. .... _ _ alkalmassá Kell tenni. levő, a Széchenyi fürdőtől kiinduló vezetékek révén így a Pesterzsébeti és a Dandár utcai gyógyfürdők kivételével valamennyi gyógyfürdőre kiterjedő egységes termálvíz-gazdálkodás Fürdőhálózat fejlesztési program valósítható meg. A kooperációs vezetékrendszer termálvíztározók megépítését is igényli. Ked- Lakosságj és jdegenforgalmi szempontokat figyelembe vevő, szolgáltatás-jellegű fürdők bővítése, vező ebből a szempontból a Lukács fürdő és a Gellért fürdő környéke. épjtése elsüsorban kapacjtá$nove|6 célzattal:- Különleges feladat a gyógyvizek minőségének védelme. A gyógyvíz összetételének kedvezőt- _ X|V ker Paská( gyógyfürdö és UMOda len változása a felszín alatt is bekövetkezhet, amit a vizsgálatok is bizonyítanak. Oka a dina- _ x| ker/ Kondorosi úti ,régj Kábelgyári strand) télen-nyáron működő fedett komplexum. mikus áramlási rendszerben kialakult, s a jövőben is bekövetkező minőségi változásokban (Melegvizét a terv szerint az erőműtől vételezi.) keresendő. A tervben lehatároltuk a gyógyforrások védőidomait, ahol teljes szikkasztás! tilal- _ V||| ker Nép|jgeti strand 10 000 fö/nap befogadóképeséggel. mát kell megtartani. _ Cjj||aghegyi fúrdő bóv(tése> , _ . - a tanuszoda-fejlesztési program a fürdóhálózat bővítését szolgálja. A VÁTI-program igényA V I által 1984-ben készített „Budapest fürdőhálózatfejlesztési koncepció" szerint a fejlesz- számításai szerint 71 tanuszodára lenne szükség a fővárosban, amelyből 45 hiányzik. Ezeket tésnek a meglevő állomány fenntartására, rekonstrukciójára, másrészt új objektumok létrehozá- fokozatosan meg kell építeni, sára egyaránt ki kell terjednie. A budapesti agglomerációban a fürdőzési lehetőségek az utóbbi időben, elsősorban a Duna vlz! A fürdőfejlesztés iránti igény több összetevőből alakul ki: minőségének romlása miatt nagymértékben csökkentek. Ezért az övezetben a fürdők fejlesztése mind a fővárosi, mind pedig az övezetben élő lakosság szempontjából jelentős. A lakossági igények 11/1977.(Ép. Ért.) ÉVM-OTS számú együttes utasítás szerint uszodákra 0,045-0,06 mJ/lakos Az övezet fürdőinek a hétvégi üdülést betöltő szerepe jelentősen megnövekedhet, strandra 0,07 m /lakos fajlagos vízfelület. A fejlesztés alapjául szolgáló megfelelő összetételű hévízkészlet a térségben részben rendelkezésre Ez a közel 2 milliós fővárosban csak nagy távlatban megvalósítható fejlesztést tenne szükségessé. 4U £nnek megőrzése és további hasznosítása fontos népgazdasági érdek. A termálvizet szállító vezetékrendszert az övezetben is tovább kell fejleszteni. A fővárosra számolva, ez uszoda felületben: tTrX 2 h,Íny 2 Az övezet meglevő strandjai közül bővítendők: 7 016m 116.262 m 109.614 m2 A leányfalui strand, Szentendrén a Pap-szigeti és Postás strand, a gödi tanmedence uszoda és strand felületben. stranddá való fejlesztése, és a százhalombattai strand bővítése. megtevő igény hiány 37.068 m 135.678 m2 98.610 m2 a gyömrői és fóti tóstrand alkalmas strandfejlesztésre. 423 ; I _ mm u ■ —---------------------------------------------------------------------------------------------------------------—: i i _______ í _________________________________^____________________________________z___________________________________________ t
