1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
125
T-~ r= ' ~i I / I I I arányú lakásépítési tervek valósultak, illetve valósulnak meg. A 2000-ig tervezett lakásépítési A megépítés időtávlata bizonytalan, egyedül a Ráckevei (Soroksári) Duna Budapest határa és program 27,6%-a védművekkel védett árvédelmi oblózetben helyezkedik el (pl. Ili., Pók utcai, taksonyi-híd közötti szakaszának rendezése várható 1990 körül. A Duna-part távlati területfeli III., Mocsáros dűlő, III., Kaszás dűlő, IV., Káposztásmegyeri Itp-ek). használása a zöldterületi tervezés feladata. I A feladat itt nem korlátozódhat az árvízvédelmi művek kiépítésére, a mentesített területeket a ^ fakadóvizek elleni védelem céljából fel kell tölteni. A belvárosi, közel 15 km hosszú, osztott és osztatlan partfalak rekonstrukcióját is meg kell kezdeni. Az árvízvédelmi fejlesztésnek a lakásépítési program mellett a közlekedésfejlesztési elképzelésekkel is összhangban kell lennie. Az árvízvédelem 2000-ig tervezett fejlesztését az Országos Vízügyi Hivatal irányításával 1980-ban kidolgozott „Fővárosi árvízvédelmi müvek fejlesztési terve" tartalmazza A VI. ötéves tervben a legjelentősebb fejlesztésre Szilas patak jobbparti oblozetében a Káposztás- megyeri Itp. alaplátesítményeinek keretében a Szilas-, Mogyoródi-, Csömöri patakok és az Óceán árok 7,4 km rendezésből 1984 végéig 4,3 km elkészült. A Csillaghegyi oblózetben a Barát patak jobbparti visszatöltésezését 1,0 km hosszon megerősítették. / A Komp utcai oblózetben a Népfürdő utcai óblózethez kapcsolódó. Rákos patak torkolati szakaszán a visszatöltésezések magasítása a 3-as metró továbbépítéséhez kapcsolódóan 1985. évben kezdődik. A tervezett fejlesztések közül a legjelentősebb a Csillehegyi öblözet védművének már az V. ötéves s tervben megkezdett fejlesztése, illetve kiépftése, mely a római-parti védmű II. üteméből és az Aranyhegyi patak visszatöltésezéséből áll. Kisebb, azonban a védettség alacsony szintje miatt indokolt fejlesztés a Dunatelepi obiózet védművének kiépítése és a Megyeri úti nyílt árok ártéri védműveinek megfelelő rendezése. A fentiekkel párhuzamosan vagy azt követően a megnövekedett forgalommal jelentősen terhelt belvárosi partfalak felújítását is meg kell kezdeni, amely a vízivárosi és a Március 15. téri öblozete- ket érinti. A Hosszúréti patak és a Határ árok torkolati szakaszain a védvonalak megerősítése, magasítása az albertfalvai és a Kátdor Aldolf utcai öblözatek védképességét növeli. A csepeli oblózetben új nyomvonalon kiépítendő védvonal a főváros legnagyobb, közel 10 km2 nagyságú, a Budapest-bajai öblözettel összefüggő öblózetének megfelelő védelmet nyújt. A Budafok-nagytétényi öblözet védelmét jelenleg a MÁV Budapest-székesfehérvári vonalénak töltése alkotja, mely árvédelmi szempontból nem kielégítő, így távlatban a 6-os út elkerülő szakaszának megépítésével összhangban a jelenlegi ártéri területen, új nyomvonalon árvédelmi vonal megépítése szükséges. Az övezetben a szentendrei árvédelmi töltés magasítása szükséges a 11. sz. út mentén, mert egy része a mértékadó árvízszintet sem éri el. ' i ' Szentendrén a védvonalat az ezredfordulóig ki kell építeni. A Szentendrei sziget árvízvédelmi biztonságának növelése érdekében mintegy 10 km meglévő árvízvédelmi töltést kell felújítani a megfelelő magasságra. Uj árvédelmi töltés kell a sziget északi csúcsának lezárására 6.5 km hosszon. Az előirányzott töltés kiépítése után a Szentendrei sziget árvédelme teljesen megoldón lesz. A vízrendezés, árvízvédelem tervlapja feltünteti a KÖVIZIG által 1979-ben készített „Duna - Általános szabályozási terv" c. munka középvfzi szabályozási vonalát. 104 I I f \ ----—-:-------mm---- ~ " i ! ^^m . ,..j r _____________A____________„___________________őt___________________________________________<-----------------------.— ------------------------------------------------:
