1985. szeptember 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
165
) A tervjavaslat készítési időszakában indokolt ujabb számításokat végezni annak érdekében, hogy alapvető, elháríthatatlan feszültség a közlekedésben ne alakuljon ki. Ez azt is jelenti természetesen, ha 2 évvel később kerül üzembehelyezésre a metró, akkor a lakosságnak el kell viselni azt a helyzetet, ami a tömegközlekedéssel összefüggésben ideiglenesen kialakul. Többen foglalkoztak a lakónépesség, a fejkvóta megállapításának alapját képező lakónépesség problémájával. Elmondja, hogy országosan határozták meg, hogy az 1985. január 1-i állapotot kell alapul venni. Tájékoztat arról, hogy a Végrehajtó Bizottság is megállapította, hogy különböző bevételi források növekedési üteme irreálisnak tűnik a fővárosban tapasztalt bevételi dinamikához viszonyítva. Az országos tervező szervek sem vitatják azt, hogy ez egy feszíti tett tempó. A tervező munka során az ebből származó problémák kiszűrésére még sor kerül, másrészt szeretné hangsúlyozni, hogy nem lehet számitani arra, hogy a tervezett bevételek dinamikájának ütemét jelentős mértékben országosan csökkenteni fogják. v Tájékoztatást ad arról, hogy a Végrehajtó Bizottság a közeljövőben tárgyalja majd a lakásfejlesztés, lakásfelujitás, lakáskorszerűsítés, lakásmobilitás, a lakáshoz jutás támogatását,tehát komplexen a lakásgazdálkodás összes kérdését s ez képezi majd a VII. ötéves terv készítésének az alapját. ► Elmondja, hogy a Végrehajtó Bizottság sem elégedett azzal, hogy 54 négyzetméter a lakások átlagos alapterülete, hiszen a korábbi tervező munka során még 56 négyzetméterről volt szó. Szükségesnek tartja - az országos tervező szervekkel folytatandó tárgyalás eredményét is figyelembe véve -, a tervező munka során annak vizsgálatát, hogyan lehetne emelni az 54 négyzet- méteres átlagos lakásalapterületet. Ijpj l * - - , - ____- 22 -
