1985. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

34

,r n

22

Az agglomerációban a viUamosc'mrg/a-hálózat fejlesztésében cél a lakossági ellátás szűk keresztmetszeteinek feloldása, a zárolt körzetek megszüntetése. El kell végezni a szükségessé váló hálózatfelújításokat, ezzel is biztonságosabbá téve az ellátást. Azáltal, hogy a közületi fogyasztókat földgázra állítják át, tovább kell csökkenteni az olaj és a koksz felhasználását, s tovább kell építeni a Budapestet körülvevő nagy nyomású körvezetéket.

A városi-gáznak a földgázzal való felváltását az időszak első felében be kell fejezni. Az ezredfordulóig a vezetékes gázellátásba bekapcsolt települések száma gyarapodjon, így az övezet településeinek várhatóan a felében lesz vezetékes gázellátás. Miközben az energiaszerkezet korszerűsödik, továbbra is számottevő marad a hagyományos fűtési mód és a pébégáz-felhasználás. A fővárosban a szolgáltatás biztonsága érdekében fokozatosan meg kell teremteni egyes nagyobb távhőellátó művek kooperációjának lehetőségét.

c

Az életkörülmények javításában a teljes és hatékony foglalkoztatást az agglomeráció teljes térségére ki kell terjeszteni. A munkaerő-kínálat és -kereslet területi feszültségeit azáltal is enyhíteni kell, hogy javítjuk az ingázás körülményeit. A főváros munkaerő-keresletének kielégítésénél továbbra is növekvő arányban kell figyelembe venni az övezet munkaerőforrásait. A Fővárosi és a Pest megyei Tanács középtávú terveikben a foglalkoztatáspolitikai elgondolásaikat, intézkedéseiket hangolják össze.

Ki

Javítani kell a különféle ágazatok, szakmák, tevékenységek, valamin! a különféle területek és települések közötti munkaerőáramlás, munkaerőmozgás feltételeit. A visszafejlesztendő, megszűnő munkahelyekről felszabaduló munkaerő átképzését, átirányítását szervezettebbé kell tenni.

A főváros infrastrukturális fejlesztésében a lakásellátás színvonalának továbbra is meghatározó fontossága van, ezért a meglévő lakásállomány minőségét javítani kell, s a szükségletekhez jobban igazodó összetételű lakásépítésre kell törekedni. A mennyiségi fejlesztés mellett fokozatosan teret kell adni a minőségi igények kielégítésének. A lakásépítés ősz- szetételét jobban összhangba kell hozni a lakossági rétegigényekkel. Arra kell törekedni, hogy minél több kihasználatlan lakást szabadítsanak fel a fiatalok, a többgyermekes és a kis jövedelmű családok lakáshelyzetének javítására. A lakásgazdálkodást, a lakásépítést és korszerűsítést, a lakásfelújítást komplexen kell kezelni, élénkíteni a lakásmobilitást, s a lakáshoz való jutásban a lépcsőzetesség elvét érvényesíteni. A hosszú távú időszak első felében a mennyiségi lakáshiányt meg kell szüntetni. Az ezredfordulóig 150-180 ezer lakást kell felépíteni. A jelenlegihez képest növelni kell az újonnan épülő állami bérlakások mennyiségét és arányát, s oda kell hatni, hogy az állami lakások átlagos alapterülete a jelenleginél nagyobb legyen. Fokozni kell a leromlott állagú lakóépületek helyreállításának és felújításának ütemét. Ezt a tevékenységet össze kell kapcsolni azzal, hogy átfogó módon helyreállítják a belső városrészeket, csökkentik azok beépítési intenzitását, s egészségesebb lakókörnyezetet alakítanak ki. Legalább 250—320 ezer lakást kell felújítani, s ebből mintegy 60-70 ezret a tömbrehabilitáció keretében kell elvégezni.

A fővárosban az összes állami lakás megépítéséhez cs a magántulajdonú lakások legnagyobb részének megépítéséhez területet kell biztosítani. A családi házak és kis szintszá!