1985. május 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

102

Erősödött ugyanakkor az önálló bérgazdálkodás lehe­tőségeinek kihasználása, a célszerűbb munkaerő fog­lalkoztatás de az előrelépés üteme a lehetőségektől elmarad. Az egészségügyi- és szociális ágazat a rendelkezésére álló bérelőirányzat 98 %-át használta fel, amely egy főre vetitve havi 4.830 Ft-os átlagbérnek felel meg. A szakdolgozók álláshelyeit nem tudták megfelelő kép­zettségű munkaerővel betölteni, ezért megnövekedett 'C a szakképzetlen dolgozók száma. Az egészségügyi intéz­mények arra törekszenek, hogy a szakképzettek arányát beiskolázásokkal, munka melletti képzésekkel, továbbkép­zésekkel, stb. növeljék. Az év során számos intézkedést • tettek a tartósan be nem töltött álláshelyek csökkentése érdekében is. Az igy felszabaduló béralapot egyrészt az adott terület dolgo­zóinak, másrészt a nehezebb körülményü munkahelyek dol­gozóinak béremelésére használták fel. 1984. január 1- , tői életbe lépett uj rendelkezés értelmében a munkahelyi pótlékokat egységesítették, az abban részesülők körét konkretizálták, illetve kiterjesztették. Megtörtént a veszélyességi pótlékban részesülők körének felülvizsgá­lata, amelynek összege beépült az alapbérbe. A bérpót­lékok többletköltségeinek fedezetét részben saját erő­ből biztosították, amely nem egy esetben feszültséget támasztott a béralappal szemben, az intézmények bérfel­használásait detormináltabbá tette. 4o2­____ I- 59 -

Next

/
Thumbnails
Contents