1985. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
92
n ^ ........ ' n 1 1 KÖZLEKEDÉS 11 *°v^ro*ba< As eddig agglomerációhoz tartozónak r ’ tekintett 43 településben csak az ingázóknak 53 %-a á budapesti agglomeríeld az ereiig legnagyobb közi.- i.klk./ K.dv.iítl.n, hogy . legnagyobb ing.vindorforkedési csomópont-rendszere. Annak ellenére, hogy a galom éppen a távolsági ás nemzetközi forgalommal főváros fekvése az államterületen belül észak-déli , . .... . . . _ . . . , . leginkább terhelt ut-és vasútvonalak mentén alakult irányban erősen exoentrikus, Budapesten fut össze • kl> kát autópálya, hét első-, három másodrendű főút és tíz elsőrendű ut, a vaauti hálézat nyele törzevonale. Dthálózat^ _köm,tl_k«zl.J»dé._ három f6- és mellékvonala. Az looo lakosra jutó személygépkocsik száma BudapeaA Duna-hldak elo.zlie. . fővároson beltll áe a távé- *“ “ 1970 iyí ♦°*ríl növekedett, ávl illegő, labbi környéken egyént aránytelan. Budape.t hat futáet.lj.eltményUk 13.5oo km-ről U.500 km-re oaökközutl Duna-bldj. a 27 km beeazu fővéreel Bun-.zaka.z k,nt- A Kginkább t.rt,.lt mlndö»z. 7 km-., közép.ő erak.ezin épUlt. déli Irány- zz.kasz.1 . Dunabldak. A l.gforgUmawbb hidakon n.ben 14 km hosszú beépített p«rt.z.kmszok között hiány- pont* “• 75 °"r- 0 owceőráb* mintegy 6 ezer egy, zik az illendő összeköttetés. A Budapest fölötti 56 segjarmü halod ít. km hosszú, mindkét oldalon belföldi Duna-szakaszon A fővárosi úthálózat sugárirányú elemei kialakultak, sinos hid, dél felé a legközelebbi /korszerűtlen, de az ezek tehermentesítésére hivatott körutak hálőkeskeny, a vasúttal közös/ Duna-hid 85 km távolságban, zata a Nagykörúton kivül a balparti városrészben is nagyjából az ország közepán, Dunaföldváron található. csonka. Az úthálózat vízszintes vonalvezetése a korNem véletlen, hogy a fővárosba belépő összes tranzit- szerű jármüközlekedés szempontjából is igen jónak forgalom ilymódon kényszerűen belső városi hidjainkat mondható, magassági vonalvezetés szempontjából azonterheli. bán igen változatos. Kevésbé kedvezőek a főúthálózat » x. , x .4 a . x , xx«. . £ szélességi, keresztmetszeti viszonyai; sok helyütt a E közlekedésföldrajzi helyzetből ered az agglomerá, x x* , x e. x x- főútvonalak szélessége egy korszerű gyűjtő, vagy kiölő sugárirányú vonalakat illetően kedvező ut- és vex..,, x i xxv,4.—14 szolgáló utca méretének, keresztmetszeti elrendezésésuthálózat-sűrűségé, de ugyanakkor ebből a oentrali... . .. - .. ., , , . , .. nek sem felel meg. A 3799 km hosszú fővárosi úthálózat zált hálózatból számos nehézség is származik, kagyar. xx X , . V A, xr X , .x 76 %-a kiépített, de a burkolatok közel fele korszeorazág legnagyobb terhelésű főútvonalait a főváros . „ a. a x , . — . , x, ,, x. rütlen, vagy elöregedett. Az útburkolatok átlagos környékén túlnyomórészt igen rossz vonalvezetésű, ked. . , „ szélessége 7,1 m. A burkolatlan utak hossza 912 km. ▼ezőtlen átkelési szakaszok sorozatából álló alsóran- ... . . A főúthálózatot alkotó utak hossza 518 km, átlagos dü úthálózat köti össze /ezek biztosítják a környéki L . . . .. szélessége 13,3 m* A közúti főhálózat útburkolatainak települések egymás közötti kapcsolatait is/; a vasúti . , a .. kb. 8o %-a megfelelő állapotú és teherbirásu. A főúthálózatnak - az egyetlen, kedvezőtlen hossz-szelvényű . . hálózaton 165 közúti csomópont van; ebből 27 különVác-aszódi kaposolatot kivéve - egyáltalán nincsenek ... szintű. A főváros területén 31 helyen szintbeni vaharántirányú elkerülő szakaszai Budapest környékén. .... suti keresztezések akadályozzák a közúti fohálózat és A főváros egyébként az ország legnagyobb kiterjedésű az utfelszini tömegközlekedes forgalmat. és utasforgalmu ingavándorforgalmi gócpontja is; a napi 2o5 ezer Ingázó 86 %-a 149 településből érkezik A közelmúlt másfél évtized során felújították az ősz§H e MÉ 8 i1— i _^
