1985. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
90
r i i —t i i i i i 9 ' vngpnirnyfllDSZKR - INTEZMÉNYTKRÜLETEK Az agglomerációs övezot települései többségének légA budapesti agglomeráció központrendszere részben a főbb Jellem2ője, hogy nincsenek jelentős, önálló ipatörténeti fejlődés, részben pedig az elmúlt két év- ri bázisüzemeik, amelyek gazdasági erejüknél fogva a tized városépítése eredményeként jött létre, illetve településfejlesztést megfelelően támogatni tudnák, van kialakulóban. Azok a települések, ahonnan a lakosság nagyrésze ingázik, általában nem centrum-jellegűek. Ezeknél ritBudapest külső kerületei hagyományosan ipari, vagy . . . , x. .. 4 ^ , F ’ kan található meg egy fejlettebb, az ellátási funklakóterületek. Ezekben a városközpont /főközpont/ . .. . 4 . . . , . ... oiók es intézmények többségét viszonylag kis terüleigsn erős vonzó hatása miatt nem indult meg központ- . . . . 4.44,,., * , ten koncentráló településmag. Az ingázó jellegű tele/ képződés, egyes esetekben viszont az elővárosi fejlő- , . . * ’ pülesek tényleges forgalmi központjai ugyanis a tomegdés központi funkciókat tömörítő kisebb egységeket . . u .. , . , ... r közlekedési eszközök nagyobb állomásai, vagy végállohozott létre. ^ másai. A kereskedelemnek és a szolgáltatóiparnak a Az 196o-7o-es évek deoentralizálási törekvései nyomán "forgalomra való rátelepülóse" ezeket a pontokat ese. városközpont /főközpont/ t.h.«ont..itős. oőljiből t9Dunt korookodolml. ellát** ^központokká f.jl.ee. főváré. hülaő területein, részien elővároei-közpo*. t.tu, hi,ra„hikus^ ezek fölé épUlő főközpont nőltl- lugyomáuyokon /Ojpe*. Kiepeet, Pe.t.rwáb.t, Cee- m> ^zárt „ kí2p0ntl „ hely,tt gy.kren több p.V, részben uj Ukátelep-ápitkezáeekhez, rekonetruk- UMbb aikbIpont /gőcpont/ *.lcult ki ezekben, ölökhöz kapcsolódóan /Dél-Buda, Óbuda, Őrs vezér tér, Kőbánya/ negkazdődött . -vároeráezközpontek” ***1- Al ««lo«r**ő tel.pttláei rendszer. . v*őoágb«n non Í táez. Az 1970— ÁRT 6. exjd 19Bo-»s felülvizsgálata hierarchikus. Bár az .gglomeráoiő. települőnek között 9 városrészközpontot Jelölt ki, amelyek egyre inkább kéteégt.l** kUlekult ez .Hátáéban bizonyé, feku betöltik funkoiőlkat. A vároeráezközpontek lát.eltá- nunkenegosztáe, de a különböző bierarebiák tárb.n ne. *n.k ő. f.jlődésének .Ujját . koncentrált l.káe- é. f*dlk ♦«■**»> *“«• “l»««t.ződn.k». ' az annak közlekedési kiszolgálásához szükséges metró- Az agglomerációs övezet településcsoportjai megközeliépités teremtette mag. A metróvonalak vég- és egyes tőén középfokú körzeteknek felelnek meg, bár a közponforgalmas állomásaira /Őrs vezér tér, Moszkva tér, ti települések még nem mindenütt alakultak ki. Az Kispest/ szervezték rá az 197o-as évtizedben a tömeg- 197c. évi ÁRT 9, az 196c-as felülvizsgálat 6 telepüközlekadést, amely Így közlekedési csomópontokat, ót- léscsoport-központot jelölt ki; az eltelt másfél évszállóhslyskst eredményezett. A kedvező forgalmi tized fejlődése a főváros területén kivül 5 településadottságokat először a kereskedelem /a fő központkép- ben /Szentendrén, Dunakeszin, Sziget szén tmikló són, \ ző funkció/ ismerte fel, s megkezdődött a bevásárló- Érden és Budaörsön/, valamint a speciális fekvésű központok /Flórián, Skála-Budapest, Sugár/ telepítése, Budapest XVII. Rákoskeresztúron hozott létrs, illetve amelyek megvetették a "városrészközpontok" magjait. bóvitett olyan központi funkciókat, amelyek település, csoportközpontokká alakításukat indokolják. A lezajNépességszámuk alapján a kerületek megközelítően a a, 4iJt4/ lőtt fejlődés ellenére, még központhiányos térségek középfokú ellátás egységei, azonban a városfejlődés ° » , ... . . i8 találhatók az agglomerációs övezetben. sajátosságai miatt csak egyes kerületekben alakult ki központi mag. Az egyes budapesti városrészközpontok fejlődése különH Bm H j y 1——----------—--------------- -“---------------------^—-------- - - - — - . ----- J - *
