1985. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

287

f _______ ________

I

I i

' 14 ' 0

mggm

A tanácsi intézmények közművelődési tevékenységének jelentősége abban rejlik, hogy mind gazdagabbá, szinesebbé teszi azokat a formákat, amelyekben aktivan részt tudnak venni a fiatalok, középkorúak és idősek egyaránt.

Elmondja, hogy az elmúlt tiz esztendő alatt a tanácsi intézményekben is megváltozott a közművelődési munka tartalma, formája. Az előterjesztésben az egész közművelődés bonyolult, széles körű rendszeréből a tanácsi intézményekben folyó közművelődési munkát mutatják be, és ennek fejlesztését fogalmazták meg.

Véleménye szerint a tanácsi intézmények közművelődési tevékenysége nélkül nem valósíthatok meg a Közművelődési Törvény alapcélkitűzései, ugyanakkor csak minden más intézmény és szervezet közreműködési munkájára épitve érhetnek el eredményeket.

Végezetül kéri az előterjesztés megvitatását, s annak elfogási' dását.

J%?/

Hozzászólók: Pataki János, Holluby An- dorné, dr. Schiffer János, dr. Boross Ilona, dr. Dombrády Lórándné, Bara Péterné, Végh Istvánné, Zsigmond Attila,

I ^ ürucker Tibor, Vundele György.

Pataki János: a XI. kerületi tanácstagi csoport, valamint a Művelődésügyi Bizottság nevében elmondja,

hogy az előterjesztést jónak, valósághünek, előremutatónak

t tartják. Az anyag külön erényeként kiemeli, hogy az eredmények

említése mellett szól a hiányosságokról is.

Tájékoztat arról, hogy a Művelődésügyi Bizottság a főváros három kerületében végzett vizsgálatokat a közművelődés helyzetéről. Erre alapozva hangsúlyozza azt, hogy észrevételei nem szubjektivek. Szól arról, hogy a tervek és a célok megfogalmazása során nem lehet légvárakat épiteni, nem lehet teljesíthetetlen célokat kitűzni a közművelődés területén sem. Nagyon lényeges e területen a gazdasági, politikai és tudati szféra összhangja.

■

^ ’