1985. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
252
A fővárosi kultúrálja tevékenység rendkívül sokazektoru. Az ország tudományos intézményeinek háromnegyed része, a művészeti intézmények kétharmada itt működik. Bár az országos intézményeket használók döntő többsége a főváros lakosságából kerül ki, a tényleges igénybevevők köréről, összetételéről pontos információkkal nem rendelkezünk. Szolgáltatásaik felhasználását tudjuk ösztönözni, szolgáltatásaik befolyásolására, bővítésére azonban nincs mó§■ dunk. A szakszervezetek elsősorban a főváros könyvtári és művelődési otthoni ellátásában játszanak szerepet• Mig a szakszervezeti könyvtárak részvétele az ellátásban csökkenő tendenciát mutat /alig 2 %-uk végez területi munkát/, addig a szakszervezeti művelődési házak tevékenységének már 3o - 4o %-a lakóterületre irányul és ez az arány tovább növelhető. Sajnos a lakótelepeken, ahol a legnagyobb szükség lenne a művelődési házakra és könyvtárakra - szakszervezeti intézmény sincs. A nem tanácsi fenntartásban működő közművelődési intézmények egy része differenciált lakossági igényeket elégit ki. A fővárosi irányításnak vannak kezdeményezései a szakszervezeti művelődési házak, központi könyvtárak és múzeumok lakossági szolgáltatásainak egyeztetésére, de az intézménytelepitések összehan- golása, a párhuzamosságok megszüntetése és az anyagi - szellemi erők hatékonyabb összpontositása még nagyrészt elvégzendő feladat. ' .V A közművelődés tanácsi intézményrendszere is szerteágazó. A Fővárosi Tanács közvetlen fenntartásában működő 7 központi művelődési intézményen /BMK, FSZEK, BTM, Levéltár, Állatkert, Úttörő- stadion, Fiatal Művészek Klubja/ és a két kulturális vállalaton f /FÖMO, Vidámpark/ kivül a kerületi fenntartású művelődési házak, úttörő és ifjúsági létesítmények vállalnak jelentős szerepet a közművelődési munkában. A Fővárosi Tanács - anyagi lehetőségeinek függvényében - jelentős erőfeszítéseket tett a központi közművelődési és tudományos intézmények működési feltételeinek javítására. A Fővárosi Szabó Ervin könyvtárhálózat fejlesztését a nagyarányú szervezeti korszerüsitésen túl - elsősorban a régi, elavult könyvtárak helyén létesített 33 uj könyvtár, a mozgókönyvtári ellátás beI ...... ■ '
