1985. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
108
r_ I— —-, i i i i i i i 24 i r III. A RE:OI ZÉS ÁGAZATI FELADATAI I. A NÉPESSÉG TERÜLETI STRUKTÚRÁJA 2is, amely a város fejlesztésének szintetizált eredményeként előálló uj területi struktúrát mutatja be. A budapesti agglomeráció hosszutávu fejlesztési koncepciója a népesség számának várható alakulását mégha- Az visszacsatolások eredményeképp létrejött tározza. Ezek szerint Budapesten a hosszutávu időszak- prognózis szerint a következő változásokat lehet reában 9o-15o ezer fő csökkenéssel kell számolni. A ren- lisan számításba venni: dezési terv szempontjából a jelzett csökkenés alsó ha- A központi fekvésű kerületekben a népességszám 16,3 %tárát szükséges alapul venni, és a városi létesitmé- kai fog csökkenni. Ez sokkal alacsonyabb arány, mint nyék bővítésénél ez ennek megfelelő igényszintre in- az elmúlt 15 évben. Előfeltétele a népességcsökkenés dokolt a számításokat elvégezni. Amennyiben a lakos- mérséklődésének, hogy az ottlévő városrészek rehabiságszám nagyobb mértékben csökkenne, úgy - ellátási litáciős korszerüsitése a mai elgondolásoknak megfeszempontból - gyorsabb javulás, vagy kedvezőbb szin- lelőon bekövetkezzék. Számos külföldi nagyváros gyavonal következik be. korlati tapasztalatai mutatják, hogy a központi fekA lakóterületek és a közmüvek tervezéséhez szükséges v<sU városrészek "elnéptelenedése" milyen szélsőséges : J volt - kiinduló adatként - a népességszám várható te- éa káros helyzetet eredményezhet. Ez is indokolja, rületi megoszlására hipotézis-jellegü számításokat ho& Budapesten a központi fekvésű kerületek népességvégezni. Ezek a következőn alapultak: szána csökkenésének megállítását, illetve a lakófunkció erősítését az egyik legfontosabb városépité- a hosszutávu fejlesztési koncepcióban rögzitett . ,, . . ,, x ... x . . xx. * . si célnak kell tekinteni. Az elvégzett elemzések arnépességprognózis összevont adatai, x , , ^ t . ra utalnak, hogy a népessegozám csökkenésének meg- a népesség terület struktúrája változásának korábbi szüntetése reálisan csak az ezredfordulót követően, folyamata, amely számos objektív és szubjektív té- tehát a nagytávú időszakban lehetséges. nyező eredőjeként jött létre, A budai kerületek lakosságszáma várhatóan 5,1 %-kal- a hosszutávu időszakban várható koncentrált lakás- , _ . . . csökken. Ez a tendencia azzal indokolható, hogy a buépitésnek azok a területei, amelyekre vonatkozóan _ . ... . . ... . , , .. , x * .xf ^ dal oldaion a hegyvidéki lakóterületek beepitese mar már testületi szintű állásfoglalások történtek, „ .. , .. * * ^ w f,.,, nem növelhető számottevően,es a nagyobb léptékű szer- a vizsgálatoknak a lakássürüségre vonatkozó adatai, vezett többszintes lakásépítés területi lehetőségei amelyekből következtetni lehet a lakásépítés terüle- kimerültek. Az egész térségre jellemző népességosökti lehetőségeire. kenésen belül növekszik a XXII. kerület, viszont az átlagosnál jobban csökken a XI. éa XII. kerület laA lakóterületek és közmüvek tervezési folyamatában . . , kossagszáma. rajzolódott ki, hogy a hipotézis jellegű népességstruktura adatokat miként kell pontosítani, illetve A Pesti oldal "átmeneti" fekvésű kerületeiben a lanéhány esotb-r. változtatni. így alakult ki a népesség- kosségszám számottevően csökken /8,3 {3-kai, ennél naszám várható területi megoszlására vonatkozó prognó* «y°bb a csökkenés a X. és XIII. kerületben, viszont a i I ^ ij I i , ' WK " .j J ________________________jL____________________________________________________________... .. - , - . _ -. — -------------- ---------i-. — - —— ------------------—•— ----------------—--------------------------------------------------------——:
