1985. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
7
tékbcn növekedtek a hozamok. A fejlődést a viszonylag kedvező infrastrukturális és közgazdasági föltételek (a piac közelsége) segítették. A mezőgazdasági üzemek afapte- vékenységét a városok ellátására irányuló termelési szerkezet jellemzi, nagy a zöldség-, a gyümölcs-, a tej-, a tojás-, a kisállat-, a baromfi- és a virágtermelés aránya. Az, hogy a termelőszövetkezetek ipari tevékenysége egyre jövedelmezőbb lett, az alaptevékenység fejlesztését is segítette. Minthogy az ország közlekedési hálózatának főváros-középpontúan sugaras a szerkezete, fokozódott Budapest közlekedési megterhelése, a közúthálózat túlterheltté vált, a Duna-hidak átbocsátóképessége — különösen a csúcsórákban - elégtelen, s a belső városrészekben állandósultak a parkolási gondok. Nagymértékben fejlődött a fővárosi tömegközlekedés és számottevően kibővült, s már meghatározó szerepűnek mondható a metro-hálózat. A közúti hálózat - elsősorban u közlekedési csomópontok kiépítése és a hídfelújítások révén — korszerűbbé vált. Az övezetben az országos főúthálózat teherbíró képességének bővítése és az alsóbbrendű utak hálózatának korszerűsítése csak részben tudta nyomon követni az egyre nagyobb forgalmat. A tanácsi úthálózat kiépítettsége továbbra is messze elmarad az országos átlagtól. A főváros és az övezet közötti közlekedési kapcsolatok azáltal, hogy javultak az elővárosi közlekedés föltételei (sűrítették n járatokat, gyorsjárutokat indítottak, korszerűsítették a vonalakat, a járműállományt stb.), nagymértékben fejlődtek. A BKV által üzemeltetett tömegközlekedés (HÉV, autóbusz) az övezeti településeknek több mint a felét kapcsolja be a főváros forgalmába. A többi település lakói a helyközi VOLÁN és vasúti járatokat - feszültségeket okozó magasabb tarifák mellett - vehetik igénybe. Az övezeti települések egymás közötti közlekedési kapcsolatai csak mérsékelten javultak. A vasúti közlekedésben elsősorban az elmaradt állomáskorszcrűsítésck, az autó- buszközlekedésben pedig a kiszolgáló létesítmények hiánya okoz gondot. 1 » A fővárosban a fejlesztések ellenére tovább növekedett a telefonra várók száma (jelenleg több mint 200 ezer). A telefonnal való ellátottság Budapesten nemzetközi összehasonlításban, az övezetben pedig az országos átlaghoz viszonyítva alacsony. Ez megnehezíti az irányítást, a főváros és az övezeti települések együttműködését, de kedvezőtlen a lakosság szempontjából is. A postaszolgálati ellátottság az övezetben az orszá- , gos átlagnál jobb, a fővárosi peremkerületekben azonban nem kielégítő. 3. Az agglomerációban a lakossági infrastruktúra hálózata és ellátóképcsségc lendületesen fejlődött. Az alapfokú ellátásban mégis vannak mennyiségi hiányok, továbbra is nagyon nagy a színvonalbeli különbség a főváros bizonyos kerületei, továbbá a főváros és az övezet ellátásában. Főtárositnk lakáshelyzetét az jellemzi, hogy az állomány 1971 és 1983 között 637 ezerről 781 ezerre nőtt. A 212 ezer t\j lakás felépítése a mennyiségi hiányt nagymértékben mérsékelte. Kedvezően megváltozott az állomány minősége és összetétele, javult a két- és a többszobás, valamint a komfortos lakások aránya. Ennek ellenére az egyszobás lakások aránya még mindig nagyobb az országosnál, és a lakásállomány 7 ! \ 4
