1984. november 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

6

szocialista orientációt követő fejlődő országokkal, a kommunista és munkáspártokkal. Pártunk és Kormányunk következetesen törekszik arra, hogy kiegyensúlyozott, jószomszédi viszonyt tartson fenn a Román Szocialista Köztársasággal. Elmondja, hogy hazánk és a Kinai Népköztársaság államközi kapcsolatainak élénki- tése az elmúlt időszakban a szocialista közösség többi országával összehangoltan ment végbe, és a kinai vezetés nagyfokú érdeklődése, kapcsolatépitési készséget tanusit hazánk iránt.

Áttérve az ifjúságpolitikával kapcsolatos kérdésekre kiemeli, hogy Pártunk mindig megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott az ifjúsággal. Megítélésük reális alapja: hogyan teljesiti kötelességét, miként él és gondolkodik, mit tesz a társadalomért.

Az Ifjúsági Törvény végrehajtásának néhány hibás szemléletéről szólva megemliti az ifjúság fogalmának indokolatlan kiterjesztését. A köztudat és jogszabályaink többsége szerint ugyanis fiatalnak számit az, aki még nem töltötte be a 35. életévét. Nem célszerű azonban érett, sokszor 10-15 éve dolgozó, családos embereket az ifjúsághoz sorolni. Ez a szemlélet oda vezet, hogy speciális ifjúsági gondokat keresnek akkor is, amikor a társadalom egészét érintő kérdésekről van szó. Mindezeket is figyelembe véve nem szükséges azonban az ifjúsági korhatárt mereven megállapítani. Célszerűnek látszik a jövőben a fiatalság fogalmát a 14-24 éves korosztályokra, a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diá- dokra, a pályájuk elején tartó 2-3 éve dolgozó fiatalokra és csa- ládalapitó fiatalokra meghatározni.

Hangsúlyozza, hogy az ifjúság nevelése és a róla való gondoskodás az egész társadalom feladata. Az ifjúság nevelésével a társadalom minden intézményének kellő figyelemmel kell foglalkoznia. A felnövekvő nemzedék szemléletének, magatartásának alakulásáért a felelősség és az érdem is elsősorban a szülői házé, a családé.

Többet kell tenni azért, hogy erősödjék a család szerepe, társadalmi megbecsülése, a szülők felelőssége gyermekeik neveléséért. Elmondja, hogy az állami szervek ifjúságpolitikai tevékenységének összehangolása, a végrehajtás ellenőrzése nem megfelelő.

G- 6 -