1984. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
431
denképpen szükséges és indokolt. A gimnáziumi hálózat rehabilitációja 1996 után lesz aktuális és reáliB cél, mivel ekkor a tanulószám átmenetileg csökken és ekkor kevesebb új tanteremre lesz szükség. Ebben az időszakban csk kb. 21C új tanterem építése szükséges. A megfelelő kiegészítő és kiszolgáló egységek kialakítása ezzel egyidflben kb. 45 ezer m2 alapterületű új épület létesítését követeli meg. így 2000-ben kb. 1600 gimnáziumi tanterem működik majd, az egy ta- nulóra jutó alapterület pedig 8,0 m lesz, ami megfelel a korszerű oktatás követelményeinek. A gimnáziumok zöme 1945 előtt épült, általában eredetileg is gimnáziumi célra. A VII. és VIII. ötéves tervidőszakban a gimnáziumi épületek elmaradt teljes felújításainak elvégzése szükséges, így 1995 után csak a tervszerű épületfenntartás által megkívánt ciklikus felújítási munkákat kell elvégezni. A felújítások során a középiskolai épületek műszaki állagának részletes vizsgálata különösen indokolt. »í A modern pedagógiai irányzatok és a képzés tartalma szükségessé teszik, hogy az épülő új gimnáziumok lehetőleg szakközépiskolával együtt, integrált intézményként épüljenek. A jelenleg érvényes ágazati szabvány /MSZ 04.203/2-81./ erre módot is ad. Mivel a két iskolatípus által igényelt épületek funkciója között csak kevés különbség vaux, az integrált intézményként é- pült gimnáziumok és szakközépiskolák módot adnak a pedagógiai szempontok szerint történő fokozott együttműködésre, valamint a népgazdaság munkaerőellátása által megkívánt esetleges belső átcsoportosításokra is. Az ilyen intézmények - egyes helyiségek, illetve berendezések közös üzemeltetésével - gazdaságo- ' sabbak. A két iskolatípusban a képzés az első két évben tartalmilag nagyon közel esik egymáshoz és csak a befejező két év válik el egymástól; a szakképzés és a továbbtanulásra való felkészítés mindkét iskolatípus feladata lesz, ha eltérő formában is. t? ; f - 68 -
