1984. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

377

adatfelvételkor még általános is.coláoa járt/’. Ma már a középfokú oktatásba való belépés majdnem teljeskörűvé vált, de még mindig magas a kimaradók, a be nem fejezett középfokú tanulmány oickal rendelkezők száma. A gimnáziumban a legalacsonyabb: kb. 3 %,igén magas a szakmunkásképzésben, kb. 25 %•

Budapesten az 1983/84. tanévben 43 gimnázium, 46 önálló szak- középiskola, 29 önálló szakmunkásképző, 6 önálló szakiskola,

13 közös igazgatású szakközép- és szakmunkásképző iskola és 3 közös igazgatású szakközép- és szakiskola, összesen 140 intézmény működött.

I

A középfokú oktatás struktúrájának alakulása 196u-Ö3. között /?»-ban/

1959/60. 1969/70. 1979/3. . 1983/84.

tanév

Gimnázium 37,1 27,6 26,1 25,1

Szakközépiskola 19,2 27,9 38,8 36,1

Szakmunkásképző 43,7 44,5 35,1 38,8

és szakiskola

ÖSSZESEN: IC 0,0 lOo ,0 100,0 100,0

V ————————————■ ■■■■■—■■■ !■ . ,1 ■ ———

A középfokú oktatási intézmények nemcsak Budapest továbbtanulási igényeit elégítik ki. Vannak olyan iskolák, amelyek regionális vagy éppen országos beiskolázási körűek; ezek tanuló- , többletet jelentenek a fővárosban. Speciális jelenség azonban

az, hogy a nem budapesti lakosú tanulók aránya /27 %/ alacsonyabb, mint általában a városokban, tehát Budapest elsősorban

■

saját igényeit elégíti ki, regionális szerepe nem nyúlik túl jelentősen az agglomeráció határain.

A kerületek lakóinak iskolázottsági szintjét követi a különböző iskolatípusokba járó tanulók részaránya is. A népességhez viszonyítva a legtöbb középiskolás tanuló az I., II., V. és XII. kerületben van, s ezeknek kétharmada gimnazista. A közép- iskolások aránya a IV., X. és XXI. kerületben a legalacsonyabb

Hl

^

________________________ _ ■■ —P

•

jn, j

1 - 16 -