1984. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

16

\ - 4 1*2. Iskolázottsági szint alakulása, a továbbtanulás tendenciái

Az elmúlt évszázad sajátos társadalmi, gazdasági és politikai változásai, valamint az ennek nyomán létrejött városfejlődés a közoktatás terén is kitüntetett szerepet juttatott Budapestnek. 1910-től tudjuk regisztrálni, hogy a magasabban iskolázott népesség fokozottan tömörül, illetve bővítetten termelődik újra a fővárosban.

A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása

10 évesnél 15 évesnél 18 évesnél 25 évesnél

idősebb idősebb idősebb idősebb

0 osztályos ált.iskolai középiskolai felsőfokú

végzettséggel rendelkezők aránya

Bpest. orsz. Bpest. orsz. Bpest. orsz. Bpest. orsz.

H 1910. 8,6 18^6 21^6 9^6 3^1 - 1920. 4,7 13,0 32,2 11,2 12,3 4,2 5,1 1,7

1930. 3,4 9,3 33,2 12,9 12,5 4,7 4,5 1,8

1941. 2,4 6,4 36,6 15,1 12,5 5,1 4,6 1,8

1949. 1,6 4,8 44,2 20,6 14,7 5,9 5,0 1,9

1960. 1,0 3,2 53,8 3 2,8 20 , 2 9,1 7,0 2,8

1970. 0,6 1,9 68,3 51,4 29,1 15,9 9,4 4,3

198C. 0,4 1,1 78,3 66,1 38,8 23,4 13,1 6,5 ——---------------------------------------------------M

egjegyzést az adatok Budapest mai területére értendők.

A 13 évesek csaknem négyötöde már az 1930-as évek végén is elvégezte az elemi iskolát, s arányuk lassú fejlődéssel az 1960- as évek közepére érte el a mai szintet, a 94-95 ?&-ot.

Az arányok leggyorsabb növekedési szakasza az 1960-as években következett be. Az 1980-as években a tanköteles korú budapesti gyermekek csaknem teljes létszámban - az iskolaelőkészitő óvodai évfolyammal együtt - tulajdonképpen 9 éves egységes nevelésben, oktatásban részesültek.

A középiskolai végzettséggel rendelkező népességnek még mindig jelentős részét Budapesten találjuk. Jelenleg itt tanul az

■ S . j»--------------------------------------------------------------------■ #

_____ i - - —— - —- ■—*

—

—^

— -