1984. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
22
\ k A devizagazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények száma koséi 20 ',j-kal csökkent. Ebben nem csekély szerepe volt azonban annak a jogszabályváltozásnak, amely a devizaszabály3ér- tós értékhatárát 1983.szeptember 1-től 3.000.-Ft-ról 5.000. Ft-ra emelte. A devizabüncselekracnyek igen jelentős hányada ugyanis épp ezek közé.a határok közé esett,hiszen a külföld- ■■j ré utazók egy része a megengedett valutamennyiségen felül nagyjából ilyen összeggel többet kisérelt meg kivinni. Uj jelenség e bűncselekmény csoporton belül az oranycsempé- ss^ós és az ezzel összefüggő üzérkedés. Hint ismert a pénzügy- miniszter 1983. márciusában úgy módosította a vámszabályokat, hogy a magyar állampolgár külföldről korlátozás nélkül behozhat aranytárgyakat, ha azokat az arra jogosított állami vál- ’ÜB 4 lalatnal; adja el. Ez esetben a vámot is a felvásárló vállalat fizeti. A rendelkezés gazdaságpolitikai célja világos. Ám egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy külföldi állampolgárok csempésznek be milliós értékű aranytárgyakat é3 azokat magyar bűntársaik utján adják el. Azt a látszatot keltik tehát, hogy f?1 az értékesítés a most idézett pénzügyminiszteri rendelet szct bályainak megfelelően történt, a kapott pénz* pedig vagy csempészik, vagy más belföldi tiltott ügyletre használják fel. A rendelkezés életbe lépése óta eltelt alig több, mint egy esztendő alatt jénéhány többmilliós nagyságrendű ilyen bűntettet 3ikeiiilt felderíteni. Várható, hogy a következetes * *’ v bűnüldöző munka vissza fogja szorítani ezt a nemzetközi ös :~ szefüggésü bűncselekményt. Ez annál inkább kívánatos, mert épp nemzetközi összefüggései folytán azt a veszélyt rejti magában, hogy a nemzetközi szervezett alvilág állandó kapcsolatot épit ki a magyar bűnözőkkel. Er i ; A bűnözést kiváltó okok ér Ichotővé tevő körülmények kutatóJhHb| sa a Legfőbb Ügyészség, az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium közös feladata. A rendelkezésünkre álló pol- tikai eszközökkel el kellene azonban érni, hogy a bűnözést no •$lp» csak a bűnüldöző szervek elemezzék rendszeresen, hanem az állami, gazdasági 03 társadalmi szervek is a maguk működési te_______________________________ n ■ - — — -------l - 19 -
