1984. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
227
I közel 40 szabálysértési hatóságnál tartottak vizsgálatot. /Ez a szám a korábbi években 50-60 között volt, do az Eztv. oódositása a II.félévben egyéb irányú a« t tett ndokolttá - például tárgyaláson részvétel, konzultác_ó, állásfoglalás, stb./ A szabálysértési hatóság határozatát az elmúlt évben 180 törvényességi kérelemben sérelmezték - túlnyomó többségükben megalapozatlanul. ^ nagy számú szabálysértési cselekmény elbírálása - a rendőri szabálysértési hatóságok mellett - elsősorban a tanácsi szervekre hárul. A tanácsi szabálysértési hatósági munkában - a kezdeti ne- hézségek leküzdése után - a kerületközi szabálysértési hatóságok létrehozása jelentős pozitív eredményekkel járt. Az ügyintézői létszám bizonyos mérvű koncentrálódása következtében az eljárások gyorsultak, a bírságolási gyakorlat egységesebbé vált, a jogértelmezési gyakorlatban is egyre inkább az azonos szemlélet uralkodik. A szabálysértési határozatok - amelyek száma közel 40 ezer - túlnyomó többségükben megalapozottak, a kiszabott büntetések kellően differenciáltak. Ezekben az eredményekben jelentős része van az Igazgatási Főosztály rendszeres ellenőrző és következetes irányitó tevékenységének. Jelentősebb problémát csupán a határozatok végrehajtása terén észleltünk. E tekintetben sajnos a főváros az országos rangsorban az utolsó helyre szó- rult. A kiszabott, de meg nem fizetett bírságok aránya óv- ^ :'Ípf|l; ről-óvre emelkedik. Ennek sokféle oka van, az állampolgári fegyelmezetlenségtől egészen addig, hogy sokszor a szabálysértési hatóságok nem tulajdonítanak a végrehajtásnak kellő figyelmet, az intézkedést késve teszik meg, de nem egyszer a végrehajtás azért is akadozik, mert az elkövető munkáltatója nem /vagy csak hónapok múlva/ órtesiti a szabálysértési hatóságot arról, hogy a pénzösszeg levonása iránt nem tud intézkedni. Akadályozza a végrehajtási munkát az is, hogy a pénzbírságok behajtása a szabálysértési ós a pénzügyi hatóA ^ p ____ |
