1984. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

10

i ________________ í: ,,éé

H- 7 - III

f

Előfordult az is, hogy a kerületi műszaki osztály a Főosztály felhívására sem intézkedett időben a szabálytalan építkezővel szemben, olyannyira, hogy araikor már "intézkedésre szánta el magát" az épitési törvényben megállapított 1 éves határidő lejárt, a szabálytalankodó tehát "jól járt", mert sem építésrendészeti bírságot nem kellett fizetnie, sem a bontási kötelezettség nem fenyegette. A törvényes állapot helyreállítására ma már ügyészi intézkedés sem tehető.

A lakásügy a. jogalkalmazásnak is legnagyobb problémája, hogy az első fokú hatóságok a tényállást megállapító kötelezettsó- güknek gyakran nem megfelelően tesznek eleget, a határozatok meghozatalára késedelmesen kerül sor és a végrehajtás is akadozik. Ez a közismerten nehéz lakáshelyzetben ismételt pana- ^ szók, panaszkodások forrásává válik.

Gyakori panasz forrása a bérleti jogviszony folytatásának elismerése, vagy az elismerés megtagadása. Tapasztalataink szerint az ilyen ügyekben a leggyakoribb hiba, hogy a hatóság az alapvető tényállási elemeket - a lakásba költözés, az e- gyüttlakás ténye, a tartási kötelezettség teljesítése - elmulasztja felderíteni. Óvást kellett például benyújtanunk, mert a hatóság nem vette figyelembe az igazgatási osztálynak azt a megállapítását, hogy az eltartó az eltartott lakásában sehasem lakott, a tartási szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, az eltartottról nem gondoskodott.

.

I *

A lakásügyi jogalkalmazás körében feltétlenül említést kell tennünk arról a jelentős megterhelést jelentő munkáról, a- •nelynek során 19S3-ban sor került az uj lakbérek megállapítására. A bérbeadólenak, a kerületi Ingatlankezelő Vállalatoknak, igen nagyszámú lakásban kellett helyszíni felmérést végezni, annak alapján az uj lakbéreket megállapítani, s erre