1984. április 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
173
. Z^>. ír. I | _ 2 - -------------------------' I 9. § -hoz A miniszteri rendelet nem szabályozza egyértelműen az igénybevett közterület mértékének és érvényességének meghatározási módját. Az 1969-ben hatálybaléptetett 28089/1969. sz. közterülethasználati díjszabás a főváros területeit közterülethasználati szempontból négy részre osztotta. A jelenlegi szabályozás figyelembe veszi a Budapesti Városrendezési Szabályzat 3. sz. mellékletét, amely csak a városkép szempontjából fontos területeket emelte ki a főváros egész területéből. A városkép szempontjából fontos területeken belül a díjszabás megkülönböztetést tesz a belváros és az ide tartozó egyéb területek között, az előbbinél magasabbak a díjtételek. A szabályozás — a korábbitól eltérően — nem tesz különbséget magánszemély, szövetkezeti és állami szerv között, mert a lakossági ellátásban az állami szektor mellett jelentős tevékenységet fejt ki a magánszektor is. Megkülönböztetésük - a díjszabás szempontjából - nem indokolt. Egyes korábbi dijtételek megszüntetésre kerültek, mert ilyen célra közterületet ma már nem vesznek igénybe /pl. jégládák, tejládák elhelyezése, kiállítások létesítése, stb/. Az országos rendelkezésekkel ellentétes használati módokat ez a szabályozás már nem veszi figyelembe, ezért az ezekre vonatkozó díjtételeket is hatályon kívül helyezi /pl. szállodák létesi- lése/. A 13 évvel ezelőtt megállapított díjszabás elavult, rendezése szükséges. A dijak általában a korábbinál 2,5-3-szoros mértékben emelkedtek, egyes indokolt esetekben ettől eltérően. Az átlagosnál jelentősebb mértékben eltérő közterülethasználati dijak az alábbiak: d/l-_4iitétel: A külső városrészek szolgáltatási színvonalának javítása érdekében a díjtáblázat csökkentett dijat állapit meg. I fi JÍiitétel: Az önálló hirdetőberendezésekre fokozott igény jelentkezik, ugyanakkor közérdekből , korlátozni indokolt létesítésük. A jelentős emelés azt a célt szolgálja, hogy csak indokolt esetben kerüljön sor elhelyezésükre. i/2 dqtéte|: Az alkalmi árusítások jelentős, máshol nem biztosított kereskedelmi igényt elégítenek ki /halottak napja, karácsony, szilveszter/, ezért a díjtétel emelése nem indokolt. ÜL diitétefi A jelentős emelés célja, hogy az árusítást végző vállalatok csak a feltétlenül szükséges közterületet vegyék igénybe. A korábbi szabályozás kedvező díjtétele ugyanis erre nem ösztönözte a használókat. ff i n* "1 * I • 1 1 f____________________________________________________________________________________________________ ■ ■ ■ J
