1984. február 24. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
21
megóvásában. Itt élnek ugyanis a fajok alkalmazkodó képességéhez, a tudományos kutatáshoz, nemesítéshez szükséges "génbank"-ként számításba vehető, a genetikai változatosságot biztosító természetes géntartalékok. A legfontosabb területek védelem alá helyezése már megtörtént, de a vizsgálatok szerint a budai oldalon további területek védetté nyilvánításának a szükségessége is felmerült. A fővárosi erdőket a lakosság egyre nagyobb mértékben keresi fel, igy azok túlterheltek és szennyezettek, ami az élővilág elszegényedését is magával hozhatja. A város beépített területein az utak mentén és a tereken, továbbá a közparkokban értékes telepitett növényállomány alakult ki, amely kedvezően módosíthatja a helyi kiimát. A környezeti hatások /a gépjármű-közlekedés okozta lég- szennyezés, az esetenkénti gázszennyezés, a szilárd burkolat miatt fellépő vizhiány, kémiai csúszásgátló szerek: NaCl, MgClg/ együttesen és fokozottan károsítják az utcákra, terekre ültetett növényeket. 5..„Települési, környezet. A főváros lakóterületei a történeti fejlődés során alakultak ki. A beépítés intenzitása igen nagy eltéréseket mutat. A városszerkezeti elhelyezkedéstől függően az igen ma- l gas laksUrüségU zártsorú nagyvárosias, és a szabadonálló családiházas beépítésű - a mai megítélés szerint gazdaságosan nem közmüvesithető - lakóterületek egyaránt megtalálhatóak. Az ipari üzemek eredetileg Budapest külső részein épültek, de ma már a város fejlődésével, az uj lakótelepek létesité- ' sével a belsőbb területeken, esetenként a lakóterületek közé ékelődve találhatók. IS í* i MM ■ ___ ' I- 12 -
